Seite 143 [143]
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK
lépett szerződésre az állammal, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette. A ma¬
gasabb licit ugyanis mindig felülírta az előzőt;"" a szerződéskötés tehát
erős versenyszellemben folyt. Az eljárás menetének átgondolása alapján
nyilvánvaló, hogy az adóbérlő szolgáltatási kötelezettsége sohasem került
előzetesen rögzítésre; a törvényi szintű számszerűsítés pedig teljesen kizárt
ebben az eljárási formában.
A következő kérdés az, hogy a SEG 48,96 alatt közzétett nomos alapján
rekonstruálható eljárás vajon pontosan illeszkedik-e a fenti modellhez.
Azaz a struktúrát ismerve valószínűsíthető-e, hogy az adóbehajtás bérbe¬
adását szabályozza a feliratunk? Hasonlóság fedezhető fel abban a vonat¬
kozásban, hogy a feliratban a polis kétségtelenül a dódekaté és a pentékosté
tárgyában hirdet árverést. Erősen eltér a fenti modelltől azonban az a kö¬
rülmény, hogy a priamenoi, az árverési , vevők" szolgáltatási kötelezettsé¬
gét számszerűen, pontosan előírja a felirat: ötszáz medimnoi gabona, búza,
illetve zab (8-10. sor). Nézetem szerint ez egy igen lényeges pont, amely
a felirat interpretációját döntően befolyásolja. És ez a fontos körülmény
szögesen ellentmond Stroud álláspontjának. Hogyan lehetne versenyszerű
árverési szerződéskötést hirdetni, ha az árverési vevő (adóbérlő) szolgálta¬
tási kötelezettségét már előre törvény rögzíti? Ebbe az irányba tapogatózott
már Faraguna is abban a cikkében, amelyben kritikusan viszonyult Stroud
magyarázatához: azaz ő is észlelte ezt a problémát, mégis megpróbálta
Stroud f6 tézisét, a ,Grain Tax Law" (gabonaadó-törvény) értelmezést
menteni. Ehhez egy hipotetikus konstrukciót dolgozott ki a fizetési felté¬
teleket illetően, amelyre hamarosan még részletesebben visszatérünk."
Nézetem szerint a licit formájában való szerződéskötés és az előre, tör¬
vényileg rögzített ellenszolgáltatási kötelezettség ellentmondása olyan lé¬
nyeges körülmény, amely a felirat egész tartalmának újragondolását és
annak alapján alternatív magyarázat kidolgozását indokolja.
3. MIRŐL SZÓL A FELIRAT?
Stroud kommentárját olvasva — amely kétségtelenül lelkiismeretesen és
objektíven világítja meg a szöveg részleteit — további érvek is kiszűrhetők,
amelyek tulajdonképpen saját interpretációja ellen szólnak, azaz szinte
cáfolják a ,Grain Tax Law" gyanánt való besorolást."? Elsősorban arra
167 Igen pikáns, hogy Andokidés beneficiumként könyveli el a cselekményt.
468 A 133. § értelmezéséhez vö. MacDowell: Andocide, 159.
469 V6. Jakab: SEG XLVIII 96, 107 sqq.
s 142 "