Oldal 141 [141]
OCR
POLIS ÉS IGAZGATÁS: KÖZJOGI SZERZŐDÉSEK talentummal többet ajánlott a liciten az adóbérlők által felajánlott összegnél. A váratlan versenytárs nagy riadalmat váltott ki az adóbérlők között. Előbb körülvették, nagy hangon szidalmazták, hogy megfélemlítsék, és ezáltal elérjék a visszalépését. Majd zajosan azt követelték, hogy állítson kezest, abban bízva, hogy az idegen Athénban nem lel támogatóra." Ekkor Alkibiadés is beavatkozott a perpatvarba, és bekiabált: , Írjátok fel a nevemet. Ez az ember a barátom, én vállalom érte a kezességet." Az adóbérlők erre még jobban kétségbeestek. Plutarchos itt azt a magyarázatot fűzi az esethez, hogy az adóbérlők általában késedelemben voltak az államnak befizetendő átalányösszegekkel, és rendszerint arra számítottak, hogy a következő adóévben ismét elnyerik az adóbehajtás jogát és majd gyorsan behajtanak annyi adót, amivel az előző év deficitjét pótolni tudják. Ezért minden adóbérlő elemi érdeke volt, hogy újra és újra, minden egymást követő adóévben ő maga köthesse meg az új szerződést az állammal. A metoikos vetélytárs által előidézett válságot úgy próbálták menteni, hogy , kenőpénzt" ígértek az idegennek ajánlata visszavonásáért; végül egy talentumban egyeztek meg, ami akkoriban jelentős összeg volt. Az eset tanulsága, hogy Alkibiadés a gazdag idegen vonzalmát kiaknázva alaposan megleckéztette a spekuláns adóbérlőket. A történetből számunkra elsősorban az releváns, hogy bármely üzletember - akár athéni polgár, akár polgárjoggal nem rendelkező idegen — részt vehetett az állam által meghirdetett árverésen — amely strúktúráját tekintve a mai közbeszerzési eljáráshoz hasonlított. Bárki számára nyitva állt az a lehetőség, hogy a konkurenciát túllicitálja, és ezzel magához ragadja a szerződéskötés jogát. Az adóbehajtás jogát ugyanis a legtöbbet ígérőnek ítélték oda."" A felajánlott pénzösszeg nagyságán kívül azonban azt is figyelembe vették az állami szervek, hogy milyen biztosítékokat tud felajánlani a licitáló: tud-e elegendő mértékben ingatlanokat lekötni jelzálogként (dologi biztosíték) illetve fizetőképes kezeseket állítani (személyi biztositék).*° Andokidés egy hasonló történetről tudósít védőbeszédében."" Agyrrhios"82 vezette az adóbérlők egy csoportját, akik a Kr. e. 402-401. évben 158 Arist. Ath. pol. 47,2. A pólétai szót Peter J. Rhodes: A Commentary, 552 így definiálja: , sellers, makers of state contracts of all kind". Stroud: The Grain Tax Law, 40 sqq. A licitnél azonban nem pusztán a felajánlott pénzösszeg nagysága, hanem a biztosítékok is fontos szerepet játszottak. Ez a fenti anekdotából is jól látszik, ahol Alkibiadés kezességére is szükség volt az ajánlat komolyan vételéhez. Faraguna: La citta, 146 a laurioni ezüstbänyäk alapjän. Andokidés: À misztériumokrél, 133. Harris: Notes, 270. 45 © 460 46. 46: 8 s 140 +
