Athén területén kívül élő athéni polgárokra vonatkozna.*” Harris szerint
a dódekaté és a pentékosté inkabb ,,transit tax”, azaz fuvarozasi-kereske¬
delmi vám lehetett, amely az említett három sziget igen kedvező geopoli¬
tikai fekvése, stratégiai helyzete miatt különösen nyereségesnek számítha¬
tott.§9
Faraguna mindkét fent jelzett kritikus pontot illetően tovább kutatott,
elmélyítette Stroud és Harris interpretációját. Egyrészt alaposan körüljár¬
ta a három kérdéses kléruchos-sziget közjogi státuszát és népességének
polgárjogi megítélését, másrészt alaposabban megvizsgálta a szövegben
említett meris szó jelentésárnyalatait. A szigetek viharos politikai sorsfor¬
dulóinak vázolása után számos forrást vonultat fel a szigetlakók státuszára
vonatkozóan; ezek a források értékes adalékok, kiegészítések Stroud rész¬
letes kommentárjához. Ezen státuszjogi vizsgálatok alapján Faraguna arra
a következtetésre jut, hogy a dódekaté csak a három szigeten élő őslakos¬
ságot érinthette; csak az őslakosság volt a termésadó megfizetésére köte¬
lezve, míg az athéni kléruchosok (telepesek) adómentességet élveztek.""
Faraguna egyetért Strouddal abban a kérdésben, hogy a felirat (SEG 48,96)
pusztán egy régi törvényt akart reformálni a dódekatét illetően; a régi
törvény valószínűleg már Kr. e. 387-386 öta hatälyban volt.
Ezt követően Faraguna az adóbehajtás alapvetően állami kompetenciá¬
jára tér át, és az adóbehajtás jogának magánszemélyek vagy társaságok
számára való szerződéses átengedésének bonyolult eljárási szabályait elem¬
zi, nagy figyelmet szentelve a meris mint terminus technicus jelentésár¬
nyalatai vizsgálatának."? Abban egyetért Stroud tézisével, hogy a meris
jelentése itt egy bizonyos nagyságú termőföld, amelynek terméséből bizo¬
nyos mennyiségű gabonát kell beszolgáltatni, "? aminek a behajtását ha¬
sonló szerződési struktúra révén szerződtette ki az állam, mint ahogyan
például az állami tulajdonban lévő bányák kiaknázási jogának magánsze¬
mélyek részére való szerződéses átadása történt (liciteljárás).""
449 Harris: Notes, 272.
450 Uo.
Faraguna: Intorno, 77.
Uo., 90-96.
Uo., 90.
Michele Faraguna: La cittä di Atene e ’amministrazione delle mininere del Laurion, in Hans¬
Albert Rupprecht (Hg.): Symposion 2003. Vorträge zur griechischen und hellenistischen
Rechtsgeschichte, Wien, ÖAW, 2006, 141 sqq.; Gerhard Thür: Antwort auf Michele Faraguna,
in Hans-Albert Rupprecht (Hg.): Symposion 2003. Vorträge zur griechischen und hellenistischen
Rechtsgeschichte, Wien, OAW, 2006, 161 sqq.