Seite 127 [127]
OCR
A POLIS FILOZÓFIÁJA vezetésével, a nomos (törvény) segítségével formálják. A polis-politeianomothesia intézményei szorosan összekapcsolódnak Platón felfogásában." Már Erik Wolff hangsúlyozta, hogy Platón művének lényege, üzenete a törvény modern jogi definíciójának aspektusából aligha értelmezhető. A cím szokásos fordítása (Törvények) inkább akadályozza a sokrétű, elsősorban társadalomerkölcsi és pedagógiai szempontból jelentős munka megértését. Szerinte inkább a helyes cselekvés, a helyes életmód, az optimális társadalmi együttélés szabályairól értekezik Platón, és ebben az olvasatban a Törvények figyelemre méltó mű, amelynek célja a Kr. e. 4. századi görög polis-társadalmak megreformálása." Elterjedt nézet, hogy Platón időskori munkájában saját életének tapasztalatait is felhasználta: gondoljunk csak tragikus kísérletére, amikor Syrakusai uralkodójának tanácsadójaként kívánt fellépni. Számos szerző szerint Platón ebben az időben még komoly politikai ambíciókat táplált, szeretett volna újonnan alapítandó polisok alkotmányainál személyesen bábáskodni. Erre ugyan nincs konkrét forrás, de annyi bizonyos, hogy Platón számos ókori polis törvényeit tanulmányozta a munka megírása előtt, átfogó ismereteit beépítette művébe, amely ezáltal összehasonlító jogi karaktert nyert." Koncepciójának egyik fő jellemzője, hogy abban az isteni és emberi közösség (koinonia) harmonikus rendbe olvad, elválaszthatatlan egységet alkotva. A történeti alapokon összeállított, fokozatosan kibontakozó új államrend isteni eredetre, szakrális gyökerekre vezethető vissza: a polis az archaikus korban isteni, később emberi tervet követő alapítás. Ezt az államrendet alapvető erkölcsi értékek fogják össze, a törvény a polgár minden életfázisát magas etikai normák szem előtt tartásával szabályozza. A törvényszegőt sújtó szankciók világi és vallási hátrányokat egyesítenek, a Nomoi világát a mitológia szövi át. Platón munkásságára jellemző az etikai, társadalomerkölcsi értékek középpontba helyezése."? A Törvények sem a jogellenes cselekmények tiltása, szankcionálása, azaz a társadalmat alkotó individuumok deviáns magatartási szimptómáinak kezelése révén kívánja a jogállam eszményét megvalósítani, hanem a polgárok életét a születéstől a halálig formáló, 106 Hölkeskamp: Schiedsrichter, 35. 107 Cohen: Law, Violence, 35—36. 08 Kora pozitív jogának és Platón ideális jogának bonyolult összefüggését vizsgálja Trevor J. Saunders: Plato on the Treatment of Heretics, in Lin Foxhall — Andrew D. E. Lewis (eds.), Greek Law in its Political Settings, Oxford, Clarendon Press, 1996, 91 sgg.; Hölkeskamp: Schiedsrichter, 40. Cohen: Law, Violence, 49 sgg. 409 s 126 +
