vezetésével, a nomos (törvény) segítségével formálják. A polis-politeia¬
nomothesia intézményei szorosan összekapcsolódnak Platón felfogásában."
Már Erik Wolff hangsúlyozta, hogy Platón művének lényege, üzenete
a törvény modern jogi definíciójának aspektusából aligha értelmezhető.
A cím szokásos fordítása (Törvények) inkább akadályozza a sokrétű, első¬
sorban társadalomerkölcsi és pedagógiai szempontból jelentős munka
megértését. Szerinte inkább a helyes cselekvés, a helyes életmód, az opti¬
mális társadalmi együttélés szabályairól értekezik Platón, és ebben az ol¬
vasatban a Törvények figyelemre méltó mű, amelynek célja a Kr. e. 4. szá¬
zadi görög polis-társadalmak megreformálása."
Elterjedt nézet, hogy Platón időskori munkájában saját életének tapasz¬
talatait is felhasználta: gondoljunk csak tragikus kísérletére, amikor
Syrakusai uralkodójának tanácsadójaként kívánt fellépni. Számos szerző
szerint Platón ebben az időben még komoly politikai ambíciókat táplált,
szeretett volna újonnan alapítandó polisok alkotmányainál személyesen
bábáskodni. Erre ugyan nincs konkrét forrás, de annyi bizonyos, hogy
Platón számos ókori polis törvényeit tanulmányozta a munka megírása
előtt, átfogó ismereteit beépítette művébe, amely ezáltal összehasonlító jogi
karaktert nyert."
Koncepciójának egyik fő jellemzője, hogy abban az isteni és emberi
közösség (koinonia) harmonikus rendbe olvad, elválaszthatatlan egységet
alkotva. A történeti alapokon összeállított, fokozatosan kibontakozó új
államrend isteni eredetre, szakrális gyökerekre vezethető vissza: a polis az
archaikus korban isteni, később emberi tervet követő alapítás. Ezt az ál¬
lamrendet alapvető erkölcsi értékek fogják össze, a törvény a polgár minden
életfázisát magas etikai normák szem előtt tartásával szabályozza. A tör¬
vényszegőt sújtó szankciók világi és vallási hátrányokat egyesítenek, a Nomoi
világát a mitológia szövi át.
Platón munkásságára jellemző az etikai, társadalomerkölcsi értékek
középpontba helyezése."? A Törvények sem a jogellenes cselekmények
tiltása, szankcionálása, azaz a társadalmat alkotó individuumok deviáns
magatartási szimptómáinak kezelése révén kívánja a jogállam eszményét
megvalósítani, hanem a polgárok életét a születéstől a halálig formáló,
106 Hölkeskamp: Schiedsrichter, 35.
107 Cohen: Law, Violence, 35—36.
08 Kora pozitív jogának és Platón ideális jogának bonyolult összefüggését vizsgálja Trevor J.
Saunders: Plato on the Treatment of Heretics, in Lin Foxhall — Andrew D. E. Lewis (eds.), Greek
Law in its Political Settings, Oxford, Clarendon Press, 1996, 91 sgg.; Hölkeskamp: Schiedsrichter,
40.
Cohen: Law, Violence, 49 sgg.