Oldal 123 [123]
A POLIS FILOZÓFIÁJA
a vezetők a generációkon át örökölt vagyonukból dőzsölnek, mindenféle
munkát elutasítva. Az oligarchák közti viszálykodás oda vezet, hogy közü¬
lük egyesek (általában az elszegényedettek) a szegényekkel szövetkeznek
a többi hatalmának a megdöntésére. Felheccelik és uralomra juttatják
a tömegeket, mert demokrácia akkor keletkezik, , ha a szegények — maguk¬
hoz ragadva a győzelmet - ellenfeleiket részben megölik, részben száműzik,
vr
a többieket pedig az alkotmányos jogokban és a vezető állásokban az
egyenlőség alapján részesítik, s ha az állam vezető állásainak a betöltése
általában sorsolás útján történik"."? Ez bizony kemény kritika korának
athéni demokráciájáról. A forradalom radikális demokráciába torkollik,
ahol a , nép barátai" a hangadók. Egyenlőség, testvériség a jelszó, és a gaz¬
dagok kifosztása a cél.
Platón találóan emeli ki, hogy a demokrácia többnyire valamilyen fel¬
forgató jellegű tásadalmi-politikai változás eredménye: vagy polgárháború,
vagy külső hatalmak beavatkozása segít a fennálló alkotmányos rend meg¬
döntésében és a tömeg uralmának kiépítésében (hasonló átalakulásokra
a 20-21. századi történelem is számos példával szolgál).
A demokráciában sokat hangoztatott érték a szabadság: ,a polgárok
mind szabadok, s az állam csak úgy duzzad a szabadságtól és a szabad
beszédtől, s mindenkinek megvan a joga arra, hogy azt tegyen, amit akar".
Az emberek sokszínűek, és az alkotmány is , mindenféle szokással telepöty¬
työgetve"; senkit sem lehet kényszeríteni semmire, még a vezető állások
betöltésére sem. , S aztán milyen kedélyes némely törvényszéki ítélettel
elmarasztalt ember könnyelműsége! Vagy nem figyelted még meg, hogy
olyan ember, akit halálra vagy számkivetésre ítéltek, ebben az államban
minden további nélkül a helyén marad, sőt a nyilvánosság előtt szerepel?
S aztán, mintha senki sem figyelne rá, és senki sem látná, úgy járkál fel-alá,
mint egy hős." Platón a túlhajtott liberalizmust szinte parodizälja. A de¬
mokrácia radikális formájában a szabadságból szabadosság lesz, semmilyen
törvényt, kötelezettséget nem vesznek komolyan, a végletekig fokozzák az
egyén és a tömeg szabadságjogait, ami zabolátlansághoz vezet.???
38
©
Plat. rep. 557a.
Plat. rep. 557b. Ezen felháborító és jogellenes szabadosság megértéséhez gondoljunk vissza
Drakón törvényeire: a halálbüntetésre vagy száműzetésre ítéltnek azonnal el kellett volna hagy¬
nia Athént, különben bárki szabadon megölhette volna.
Plat. rep. 558a.
A demokráca kritikáját Sókratés szavaival jeleníti meg Plat. rep. 562e—563a alatt; vö. Németh
György: Politai. Studies in Greek Social History and Epigraphy, Debrecen, University of Deb¬
recen, 2005, 17-18.
39
3
39
e
s 122 "