OCR
2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA ápoló egyének kerülnek hatalomra, akik nem ismerik föl a társadalmi munkamegosztás alapszabályait. A filozófusok és őrök a középszerbe sülylyednek, egyre nagyobb vagyonra tesznek szert, szolgává és rabbá téve a haszonszerzés érdekében a korábban szabad polgárság tömegeit. A timokratikus állam háborúkra törekszik, mert az államban a katonai réteg bír vezető szereppel, az államberendezkedés a hadsereg igényeit szolgálja. A vezetők egy ideig még az arisztokratikus értékrend szerint élnek: harcművészettel foglalkoznak, edzik magukat, közösen étkeznek, de rettegnek attól, hogy a bölcseket vezetőkké tegyék." A timokrácia idővel átfordul a harmadik államformába, oligarchia jön létre, ahol a gazdagság uralkodik. Az embereket nem egyéni képességeik, hanem a vagyonuk alapján ítélik meg. Platón a ,vagyonbecslésen alapuló alkotmány" névvel illeti ezt az államformát, ahol a gazdagok uralkodnak a szegényeknek a hatalomból való teljes kizárásával. A romlás folyamata a vezető rétegek növekvő nyereségvágyával indul. A vagyonosodás érdekében megváltoztatják a törvényeket, sőt a törvényszegéstől sem riadnak vissza. Ha az állam a gazdagokat becsüli, akkor az erényt és a becsületes embert nem ismeri el. Ez az értékek általános válságához vezet: , nem juthat vezető álláshoz az, akinek a vagyona nem éri el a megállapított vagyonhatárt; s mindezt vagy fegyveres erővel valósítják meg, vagy pedig — még mielőtt erre kerülne sor — megfélemlítéssel vetik meg ennek az államformának az alapját""". Platón éppen a vagyoni cenzusban látja ezen államforma legfőbb hibáját. Olyan ez szerinte, mintha a hajó kormányosát nem szaktudás, hanem vagyoni helyzete alapján alkalmaznák. A szegények és gazdagok közti szakadék is állandó feszültség, polgárháborús veszély forrása. A bűnözés is veszélyes mértéket ölthet: , ha tehát az államban koldusokat látsz, biztosra veheted, hogy ott tolvajok, zsebmetszők, templomrablók és mindenféle ilyen gazságot űző gonosztevők lappanganak." A gazdagok zsugoriságuk miatt nem akarnak az állam érdekében áldozatot hozni; a szegények pedig nem képesek az állam javát szolgálni. Ellenség támadása, háború esetén reménytelen a honvédelem, mert nem merik a szegényeket fölfegyverezni. Szembetűnő, hogy Platón itt az athéni alkotmány egyes történelmi korszakait kritizálja. A negyedik államforma a demokrácia, amelyre a radikálisan egalitärius struktúra a jellemző. Az oligarchia válsága vezet a demokráciához, mert 386 Plat. rep. 547e. 387 Plat. rep. 551b. 388 Plat. rep. 552d. s 121 "