Oldal 118 [118]
OCR
2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA zösen étkeznek (a spártai harcosokhoz hasonlóan). Az őröket tehát aszkétikus, tényleg , spártai" életmódra ítéli Platón. Alapjában családmodelljük is a spártai hagyományokat követi: az őrök számára nem engedélyezett a házasság, hanem úgynevezett , nőközösségben" élnek.?"" A gyerekek nem ismerik az apjukat, nem tartoznak egy konkrét családhoz, hisz úgyis az állam neveli fel őket. Ráadásul a gyereknemzést is , tenyésztési" szempontoknak veti alá: a legerősebb, legkiválóbb férfiak nemzik a gyerekeket a legegészségesebb nőkkel. Az őrök szigorúan ellenőrzött élete Platón szerint nem elrettentő, hisz minden polgár nagyon szeretne az államot vezető elithez tartozni." Ezért elvárható, hogy a vezetők áldozatokat is hozzanak, hiszen a cél, a legfőbb jó az állam érdekének szolgálata: Nos, mindettől meg fognak menekülni, s boldogabb életet fognak élni [az őrök], mint az olimpiai győzők, pedig az ő életük a legboldogabb. [...] Hiszen az őröknek nemcsak a győzelme szebb, hanem a közvagyonból nekik járó ellátás is bőségesebb. Az ő győzelmük: az egész állam üdve; koszorújuk: maguknak és gyermekeiknek élelemmel és az élethez szükséges mindenféle dologgal való ellátása; életükben ajándékokat kapnak az államtól, haláluk után pedig méltó végtisztességben van részük." Platón hasonlatának megértéséhez tudni kell, hogy a görögöknél a hires sportversenyek, így különösen az Olümpiában rendezett pánhellén atlétikai versenyek győzteseit (de csak az első helyezést elérteket) városuk egész életükre ingyenes étkezéssel jutalmazta a közösségi lakomákon, díszhelyet kaptak a színházban, életjáradékot folyósítottak nekik, sőt dicsőségüket hirdető szobrokat és feliratokat állítottak fel számukra állami költségen. Platón hangsúlyozza, hogy az őrök mindezen kedvezményben részesülnek, azaz hőshöz méltó életet élnek, de pénzzel nem halmozzák el őket." Végül a harmadik osztály a filozófusok osztálya, akiknek kezében van az állam legfelső kormányzása (archóntes). Ebbe az osztályba a sokoldalúan képzett tudósok tartoznak, akik közül sorsolás útján választják ki az éppen kormányzó kisebb csoportot. Érdemes itt megjegyezni, hogy Platón meggyőződéses híve volt a nők egyenjogúságának. A nőket a munkamegosztásban — korának realitásától eltérve — teljes értékű polgároknak tekintette, 375 Plat. rep. 451d; Tim. 18c-d. 376 Polyb. 4,20 sqq. 377 Plat. rep. 465d. 378 Plat. rep. 417a. s 117 "
