Seite 114 [114]
2. AZ IDEÁLIS ÁLLAM KONCEPCIÓJA
fejtegeti, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie az igazságosságnak,
ha létezne.?? Platón nem egy történetileg létező állam példáján próbálja
cáfolni a szofista tételt, hanem az ideák világába transzferálja a megoldást.
Az igazságosság nála nem gyakorlati, hanem elméleti jelenség, egy idea,
amely ugyan nem alkalmas a létező világ leírására, mégis világunkat ehhez
mérten kell megítélnünk és lehetőség szerint átalakítanunk.??
A hatalomról vallott szofista tanok platóni kritikája korának politikai
dilemmáira reflektál. Kiemeli, hogy a legtöbb ember az igazságosságot csak
kényszerből választja, mert az középút a két véglet, a legnagyobb jó és
a legnagyobb rossz között. Az államokba tömörülő emberek is ezért kez¬
denek el törvényeket hozni, , és a törvény rendeléseit törvényesnek és igaz¬
ságosnak nevezik". Az állam és a törvény igazgat, kormányoz, ítélkezik
és nevel. A nevelés centrális jelentőségű, mert csak az átgondolt, közpon¬
tilag koordinált nevelés képes felkészíteni a polgárokat a jó és igazságos
(kalon kai dikaion) megismerésére és követésére.?5
Platón a második könyvben foglalkozik az állam keletkezésével, amit
a társadalomban élő emberek szükségletkielégítési igényeire, azaz a mun¬
kamegosztás előnyeire vezet vissza. Ha egy közösség túllép az autarchia,
az önellátás primitív szintjén, szükségszerűen állami feladat az egyes tevé¬
kenységek 6sszehangolasa.*°° Az ember legelemibb szükséglete az élelem¬
szerzés, majd a lakhatás, a ruházat stb. Az államban tipikusan munkameg¬
osztás uralkodik: a földműves, a cipész vagy a takács a saját mesterségét
végzi, és a fölösleget a többiek rendelkezésére bocsátja. Ezáltal az egyes
mesterségek egyre magasabb technikai szintre jutnak, egyre jobb minősé¬
get képesek előállítani. Létrejön az árucsere, illetve ennek velejárója, a pénz;
majd kialakul a kereskedelem is.
Az állam iránti igény tehát az ember gyengéiből eredeztethető:
a szükségletkielégítés könnyebben valósítható meg szervezett állami kere¬
tek között. A munkamegosztás a természet rendjét képezi le (kata physin).""
Jahrhunderts v. Chr. und ihr Bezug auf Entstehung und Wesen des griechischen Staates, Frank¬
furt a. M., Peter Lang Verlag, 1983, 11-17.
A beszélgetés színhelyéhez és kerettörténetéhez vö. Németh György: Platón Államának keret¬
története, Ókor, XI. évf., 2012/2, 25-27.
Demandt: Der Idealstaat, 77.
Plat. pol. 359a.
Platón hisz a törvény és a nevelés összefüggésében, illetve a törvény nevelő szerepében, vö. Erik
Wolf: Griechisches Rechtsdenken IV, 2. Platon: Dialoge der mittleren und späteren Zeit, Briefe,
Frankfurt a. M., Klostermann Verlag, 1970, 205.
Plat. pol. 369c-d.
Plat. Tim. 17c. Vô. Demandt: Der Idealstaat, 77.
362
36:
a
36
2
36
a
36
a
36
S
s 113 ¢