Oldal 101 [101]
OCR
ATHÉN VÁLSÁGBAN — SOKRATES FULLANKJAI ugyanis egyesek Pylos elvesztése miatt vad ala helyezték, megvesztegette a bíróságot, és így felmentették." Athén igazságszolgáltatási rendszerét már Solón törvényei demokratizálták két alapvető irányban, amelyek előkészítették a talajt Periklés reformjához: egyrészt rögzítették azt a jogot, hogy minden polgárnak joga van bírósághoz fordulni, ha jogellenességet szenvedett el vagy észlelt. Az állam elleni cselekmények miatti keresetek többnyire bárki által megindítható keresetek voltak (actio popularis). Ez azt jelenti, hogy állam elleni bűncselekmény, például hazaárulás, korrupció, közpénzek elsikkasztása vagy istentelenség (a szakrális szférát durván sértő cselekmény) miatt bármely polgár keresetet indíthatott, akár személyes érdeksérelem nélkül is, a közösség édekeinek védelmében. ??? Állami bűnüldöző vagy vádló szervek (a mai ügyészséghez hasonlóan) nem léteztek; ritkán fordult elő az, hogy a népgyűlés magánszemélyeket (zététai, kivizsgálók) felruházott valamely közösség elleni bűncselekmény felderítésével.??? Solón másik újítása abban állt, hogy a magánjogi és közjogi perekben való ítélkezést nagy létszámú esküdtszékek vették át, ahová a dikastések a démos szinte bármely rétegéből bekerülhettek. Boegehold abból indul ki, hogy az esküdtbírákat már a Kr. e. 5—4. század fordulóján is sorsolás útján választották ki.?" Ekkor még a hivataluk valószínűleg nem csupán egy konkrét tárgyalási napra, hanem egy egész évre szólt. A bírák függetlenek voltak, senkinek sem tartoztak elszámolással. Az ítéletet legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint hozták meg, ezért őket felelősségre vonni utólag sem lehetett. Csak a bírói esküjük kötötte őket, amelyben az istenekre fogadták, hogy részrehajlás nélkül fognak dönteni. Az ítélet azonnal jogerőre emelkedett, jogorvoslatra nem volt lehetőség. Mivel a tárgyalásokat nyilvánosan meghirdették, az athéniak már jó előre megvitathatták baráti körben a peres felek által képviselt álláspontokat. A bírák a tárgyaláson is csoportokba verődtek annak megfelelően, hogy melyik peres féllel szimpatizáltak, és esetleg hangoskodással, rendbontással is zavarták az ellenfél perbeszédét. 320 Arist. Ath. pol. 27,5. 321 Arist. Ath. pol. 9,1. 522 Populáris kereset volt indítható valamely kiszolgáltatott személy (például gyámság alatt álló serdületlen) védelmében is, hisz az ilyen személyek a saját érdekükben nem voltak képesek eljárni. 323 Thür: Athen birösägi szervezete, 41-42. 34 Boegehold: The Lawcourts, 25-26. + 100 +
