Seite 86 [86]
3. EMBERÖLÉS — FORENSZIKUS KONTEXTUSBAN
A védőbeszédben Euphilétos ügyesen palástolta, hogy a rabszolganő
tulajdonképpen nem lett kiadva kínvallatásra, azaz semmilyen vallomást
sem tett az eljárás folyamán. A csábításról való tudomását a vádlott , má¬
sodkézből", a (valós vagy koholt) korábbi események elmesélésével igyeke¬
zett valószínűsíteni a bírák előtt. Ügyes fogás a , korbács és a kínzás" em¬
legetése, bár a vallomástétel nem a peres eljárás keretében, nem hivatalos
vallatás során, hanem a vádlott és a rabszolganő közti magánjellegű kikér¬
dezés során történt." Valószínűleg nem véletlenül hangzottak el a beszé¬
dében a rabszolganővel szemben használt súlyos fenyegetések: Euphilétos
némi csúsztatással azt a benyomást akarta kelteni az esküdtekben, mintha
a rabszolgát kínvallatás alá vetette volna (hisz a rabszolga vallomását csak
ebben az esetben lehetett bizonyítékként értékelni)."" Ugyanakkor elegán¬
san elhallgatta, hogy a kínvallatásra nem került sor, és óvatosan palástolta
azt az igazán furcsa körülményt, hogy a perben sem támaszkodott a rab¬
szolganő vallomására. Sem ő nem ajánlotta fel rabnőjét kínvallatásos ta¬
núvallomásra, sem az ellenfélnek nem volt hajlandó kiadni őt (amit a vád
feltehetően koronatanúként követelt). Sőt, még külön hangsúlyozza, hogy
szigorú titoktartást kért a rabnőtől, azaz harmadik személyek nem is érte¬
sülhettek a köztük elhangzottakról.
Az élénk színekkel megrajzolt, szuggesztív előadás igyekezett elfeledtet¬
ni a bírákkal, hogy az egész tényállás egyes-egyedül a vádlott állítására
támaszkodik. Egyetlen tanú sincs arra, hogy a feleség és Eratosthenés há¬
zasságtörő viszonyt folytattak volna. A tanúk a beszédben csak a történet
végkifejletét, magának az emberölési cselekménynek a lefolyását támasz¬
tották alá.
Ez a vádlott előadásában így hangzott: estefelé ért haza a földekről, majd
barátjával, Sóstratosszal saját házában, kettesben vacsorázott. Ezután
Sóstratos távozott, Euphilétos pedig aludni ment. Éjszaka a szolgáló felköl¬
tötte, mert Eratosthenés, a csábító titokban belopózott a házba. Erre a vád¬
lott felkelt, tanúkért szaladt aszomszédságba, majd a tanúkkal visszatérve,
azok jelenlétében megölte a bejárathoz közel fekvő szobában fellelt
Eratosthenést.
Állítása szerint az áldozatot feleségével kettesben tetten érték házasság¬
törésen, az ágyban fekve. A tettenérés tényét Euphilétos így adta elő:
269 A peres eljárás ezen szakaszához vö. mindenekelött Thür: Beweisführung, 43.
270 "Thür: Beweisführung, 45 egyenesen , látszatbizonyításról" (, Scheinbeweis") beszél az eset kap¬
csán.
+ 85 +