Oldal 71 [71]
OCR
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG a bűnösségről szavaztak, mert a szankciót, a halálbüntetést a törvény rögzítette.?"" Az Areios pagos emberölési tárgyalásának menetét drámai eszközökkel ábrázolja Aischylos Eumenisek című színműve. A vád- és védőbeszéd ugyan nem folyamatos előadásban szerepel, de a szereplők korrektül hivatkoznak a jogi tartalmakra. Pallas Athéné a bíróság elnökének hivatalát látja el, míg Apolló védőként (és saját szavai szerint felbujtóként) lép színre. Orestés beismeri az ölési cselekményt, de arra hivatkozik, hogy Klytemneistra meggyilkolása jogszerű volt, mert az apján esett dupla sérelmet meg kellett bosszulnia. Figyelemre méltó, hogy az ítélethozatal bírói testület által, szavazókövek útján megy végbe - tükrözve az athéni vérbíróságok közismert eljárási rendjét. A Palladion bíróságának a helyszínét nehezebb lokalizálni, mert a források valójában kettő Palladion nevű szentélyről beszélnek: az egyik Pallas Athéné és Zeus temploma a városfal közelében, a másik egy távolabbi szentély a város falain kívül, amely Phaléronban állt." Annyi mindenestre bizonyos, hogy a Palladion bírósága a közvetett (nem szándékos) emberöléseket tárgyalta: , A véletlen gyilkolás és gyilkossági szándék felett, továbbá az olyan ügyben, ha valaki rabszolgát, metoikost vagy idegent öl meg, a Palladion bírái ítélkeznek." Fent már tárgyalásra került, hogy a közvetlen, saját kezűleg elkövetett (szándékos) és a közvetett (nem szándékos) emberölés közti differenciálás oka elsősorban nem az elkövető tudati állapotának vizsgálatában, hanem az ölési cselekmény elkövetésének módjában és körülményeiben keresendő. A szakirodalom által szándékosnak minősített emberölés tulajdonképpen azt jelenti, hogy az elkövető saját kezűleg, közvetlenül követte el tettét (karddal, késsel, fojtogatással stb. ölte meg áldozatát). A köztudatban nem szándékosnak (néha egyenesen gondatlannak) tartott emberölés esetén pedig arról van szó, hogy az elkövető közvetlenül nem vett részt az ölési cselekményben, de az áldozat halálát kitervelte, megszervezte, ezáltal közvetetten eldidézte (buleusis, ’tervezés, kigondolas’ értelemben).”” Valójában 20 © Arist. Ath. pol. 57,3; MacDowell: The Athenian Homicide Law, 113-116. A szändekos, sajät kezü emberölés miatt kiszabott halálbüntetés vagyonelkobzással járt, míg az emberölés enyhébb minősítésű eseteiben a vagyonelkobzásra nem került sor — Dem. 23,45. A halálbüntetés elől a vádlott száműzetésbe menekülhetett, amelynek az volt a joghatása, hogy személye, élete ugyan biztonságba került, de soha többé nem léphetett athéni földre; vö. Dem. 23,44 és 77. A közelebbi szentély valószínűleg az Akropolistól keletre állt, vö. Boegehold: The Lawcourts, 47-48. A Phaléronban álló szentélyről Pausanias 1,28,8—9 tudósít. Arist. Ath. pol. 57,3. Ilyen közvetett ölés például a mostoha cselekménye Antiphón első beszédében: a mérget nem saját kezével adta be férjének és annak barátjának, de fondorlatosan kitervelte halálukat és egy 21. s 21 BE 21. DS + 70 +
