Oldal 65 [65]
OCR
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG rázható. Az egyes bíróságok helyszíneinek kiválasztása és hagyományos elnevezése is azt igazolja, hogy a vallás nagy jelentőséggel bírt ezeknél a pereknél, hiszen mindegyik testület valamilyen fontos szentélyhez, athéni istenséghez kötődött. A vérbűn a szakrális szféra, az istenek sérelmét is megvalósította, ezért az ítélhozatal valamelyik istenség felügyelete, védelme alatt valósult meg. További fontos adalék, hogy ezek a perek mindig a szabad ég alatt folytak, amint erre Aristotelés is utal: ,egy szent helyen, szabad ég alatt ítélkeznek"."! Ha a bírák a gyilkossal egy tető alatt tartózkodtak volna, kitették volna magukat a miasma, a vérbűnnel való megfertőződés veszélyének. Aristotelés több helyen is hangsúlyozza az emberöléssel vádolt személyek szigorú társadalmi izolációját: kitiltották őket minden szentélyből, minden szent helyről, és a közélet helyszínéről, az agorardl is.'” Egyedül a bírósági tárgyalás lefolytatása céljából jelenhettek meg a valamely szent hely mellett ülésező bíráik előtt." Hangsúlyozni kell tehát, hogy a bíráknak az emberölési ügyekben nem állt rendelkezésükre semmilyen állandó bírósági épület. Ha volt valamilyen épített környezet a tárgyalás helyszínén, akkor az valamely istenségnek volt szentelve, de a tárgyalást semmiképpen sem annak belső terében folytatták le." Az ókori szerzőktől fennmaradt utalások arra engednek következtetni, hogy az Arés dombján és a Palladion, a Delphinion, illetve a Prytaneion melletti bíróságok már az archaikus korban, talán már a trójai háború éveiben is működtek."" Ezek a szent helyek Athén különböző kerületeiben, a városfalakon belül vagy kívül helyezkedtek el, és az ásatások révén topográfiailag többé-kevésbé lokalizálhatók is. Kétségtelenül az Areios pagos a legismertebb tárgyalási helyszín, amelyet az Akropolis lábánál ma is sok turista látogat."" Az Akropolistól északnyugati irányban található dombot egy keskeny földnyereg választja el a fellegvár sziklatömbjétől; a hely mindig Athén városfalain belül helyezkedett el. A Prytaneion szintén a városfalakon belül volt, míg a Palladion, a Delphinion és a Phreattó (Phreatos) — különösen a Kr. e. 5. században — bizonyosan a város falain kívül állt. Ml Arist. Ath. pol. 57,4. 172 Dem. 20,158. 173 Arist. Ath. pol. 57,4. 14 Boegehold: The Lawcourts, 43 és 91-98. 75 Uo., 43. 16 Vö. Németh György - Ritoók Zsigmond — Sarkady Janos — Szilagyi Janos Gyorgy: Gérég müvelödestörtenet, Budapest, Osiris, 2006. + 64 +
