Oldal 65 [65]
DRAKÓN UTÁN: TÖRVÉNYKEZÉS SOLÓNTÓL LYSIASIG
rázható. Az egyes bíróságok helyszíneinek kiválasztása és hagyományos
elnevezése is azt igazolja, hogy a vallás nagy jelentőséggel bírt ezeknél
a pereknél, hiszen mindegyik testület valamilyen fontos szentélyhez, athé¬
ni istenséghez kötődött. A vérbűn a szakrális szféra, az istenek sérelmét is
megvalósította, ezért az ítélhozatal valamelyik istenség felügyelete, védel¬
me alatt valósult meg.
További fontos adalék, hogy ezek a perek mindig a szabad ég alatt foly¬
tak, amint erre Aristotelés is utal: ,egy szent helyen, szabad ég alatt ítél¬
keznek"."! Ha a bírák a gyilkossal egy tető alatt tartózkodtak volna, kitet¬
ték volna magukat a miasma, a vérbűnnel való megfertőződés veszélyének.
Aristotelés több helyen is hangsúlyozza az emberöléssel vádolt személyek
szigorú társadalmi izolációját: kitiltották őket minden szentélyből, minden
szent helyről, és a közélet helyszínéről, az agorardl is.'” Egyedül a bírósági
tárgyalás lefolytatása céljából jelenhettek meg a valamely szent hely mellett
ülésező bíráik előtt." Hangsúlyozni kell tehát, hogy a bíráknak az ember¬
ölési ügyekben nem állt rendelkezésükre semmilyen állandó bírósági épü¬
let. Ha volt valamilyen épített környezet a tárgyalás helyszínén, akkor az
valamely istenségnek volt szentelve, de a tárgyalást semmiképpen sem
annak belső terében folytatták le."
Az ókori szerzőktől fennmaradt utalások arra engednek következtetni,
hogy az Arés dombján és a Palladion, a Delphinion, illetve a Prytaneion
melletti bíróságok már az archaikus korban, talán már a trójai háború
éveiben is működtek."" Ezek a szent helyek Athén különböző kerületeiben,
a városfalakon belül vagy kívül helyezkedtek el, és az ásatások révén topo¬
gráfiailag többé-kevésbé lokalizálhatók is.
Kétségtelenül az Areios pagos a legismertebb tárgyalási helyszín, amelyet
az Akropolis lábánál ma is sok turista látogat."" Az Akropolistól észak¬
nyugati irányban található dombot egy keskeny földnyereg választja el
a fellegvár sziklatömbjétől; a hely mindig Athén városfalain belül helyez¬
kedett el. A Prytaneion szintén a városfalakon belül volt, míg a Palladion,
a Delphinion és a Phreattó (Phreatos) — különösen a Kr. e. 5. században —
bizonyosan a város falain kívül állt.
Ml Arist. Ath. pol. 57,4.
172 Dem. 20,158.
173 Arist. Ath. pol. 57,4.
14 Boegehold: The Lawcourts, 43 és 91-98.
75 Uo., 43.
16 Vö. Németh György - Ritoók Zsigmond — Sarkady Janos — Szilagyi Janos Gyorgy: Gérég müve¬
lödestörtenet, Budapest, Osiris, 2006.
+ 64 +