Oldal 55 [55]
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM
Ha az alperes leteszi a számára előírt esküt, felmentik; ha viszont visz¬
szautasítja az eskü letételét, marasztalni fogják. A , Vének" vagy a kirá¬
lyok abban vetélkednek, hogy ki tudja a legjobb, a ,,legegyenesebb” eskiit
megfogalmazni. Az eskü tulajdonképpen , feltételes ítéletnek" (, bedingtes
Urteil") tekinthető: az alperes reakciójától függően eredményez marasz¬
taläst vagy felmentest.!??
Még Athén későbbi, klasszikus korában is fontos alkotóeleme az eskü
az emberölés miatt indított peres eljárásnak. Akkoriban mindkét felet (a
felperest és az alperest is) esküre kötelezték: az így elrendelt diomosia az
egyik legszörnyűbb eskünek számított az akkori vallási felfogás szerint.
A peres eljárásban a basileus rótta ki az esküket az előkészítő eljárás (az
osztott per első szakasza) folyamán a felekre (prodikasiai). A basileus
a felperes keresete alapján fogalmazta meg az esküt, amelyben vagy a ,,sa¬
ját kezével" ölés, vagy a , közvetett" ölés formuláját használta; az alperes
kifogásként bevethette, hogy jogszabály engedélye alapján járt el, azaz
büntethetőséget kizáró ok forog fenn esetében (például az éjjeli tolvaj vagy
a házasságtörő megölése esetén). A peres felek előzetes eljárásban tett, eskü
alatt vallott nyilatkozata alapján döntötte el a basileus, hogy melyik bíró¬
sághoz irányítsa a per lefolytatását."
Végül érdemes még egyszer megemlíteni, hogy Drakón törvényét nem
egy Kr. e. 7. századi vagy 6. század elejéről származó forrásemlékből, hanem
egy kétszáz évvel fiatalabb feliratból ismerjük. Fent már említettem, hogy
a régészek Athénban megtaláltak egy kőbe vésett feliratot, amelyet a Kr. e.
409—408. évben foglaltak írásba. A sorok ugyan nagyon rosszul olvashatók,
de a kutatók megfejtették, hogy Drakón emberölést szabályozó törvényét
örökíti meg a stélé, amelyet a tanács (bulé) kifejezett határozatára véstek
újra kőbe (IG I? 104). Ez a felirat idézi a közvetett és a közvetlen ölést
szankcionáló normát, de a jogos védelem tényállását is szabályozza.
Így például, ha valaki a jogellenesen támadót, aki a vagyona vagy sze¬
mélye ellen tör, közvetlenül visszaveri, és a védekező cselekmény következ¬
Vortráge zur griechischen und hellenistischen Rechtsgeschichte, Köln, Böhlau Verlag, 2001, 13.
Jö ättekintest ad a vonatkoz6 szakirodalomröl Thür: Prozesseide, 161-163.
132 "Thür: Prozesseide, 162.
133 A Drakön törvenyeben szabälyozott eljärässal vonhatö pärhuzam egyertelmü. Az összevetes
lehetőségét tovább erősíti egy perbeszéd, Antiphón beszéde a kórusbeli fiúról, amely a Kr. e.
419—418-as évben zajlott.
184 Vö. Koerner: Inschriftliche, 27-41.
+ 54 +