Oldal 46 [46]
OCR
6. DRAKÓN TÖRVÉNYEI Máig megújuló szakmai vita tárgya, hogy mi késztette Drakónt az emberölési törvény beterjesztésére, illetve a polist annak megszavazására. Az is vitatott, hogy a törvény megszövegezésének évében Drakón az egy évre választott athéni tisztségviselők egyike volt-e, "? esetleg kifejezetten a törvényhozói feladatra jelölték és választották meg? A témával foglalkozó kutatók nagy része amellett érvel nagy meggyőződéssel, hogy Kr.e. 621—620. előtt Athénnak még nem voltak írott törvényei. Néhány szerző kitart azon álláspont mellett, hogy Drakón célja egyszerűen a szokásjogi alapon már létező, bevett, a társadalomban elfogadott és követett normák , kodifikálása" volt."? Kétségtelen, hogy maga a kodifikáció, a közösség életét rendező szokásjogi normák sztélén való rögzítése és nyilvánosságra hozatala is fontos politikai aktus lehet, amely a fennálló hatalmi rend stabilizálását szolgálja."9" Más szerzők amellett teszik le a voksukat, hogy Drakón nem is töltötte be az archóni tisztséget a törvény előterjesztésének évében, hanem Aristaikhmos volt az archén — tehat helytelen a törvényt Drakón törvényének nevezni." Viszont a törvény jogi normára nézve szokatlan kezdő mondata — , És ha valaki [...]” — és a visszaható hatály egyaránt arra utal, hogy a törvény kibocsátásának célja valamilyen konkrét társadalmi-politikai viszály rendezése és a társadalmi béke helyreállítása lehetett. Ez a joggal feltételezhető konkrét politikai funkció, az athéni állam , megmentése" is hozzäjärulhatott a törvény töretlen tekintélyének megmaradásához Athén viharos történelme és alkotmányos rendjének gyakori változása folyamán. A törvény kiemelkedő jelentőségét jól jellemzi, hogy Aristotelés még évszázadokkal később is kiemeli, hogy Solón reformjai során Drakón törvényei közül egyedül és kifejezetten az emberölési jogszabályt tartotta meg hatályban: , Solón megállapította az államrendet és más törvényeket hozott, úgy, hogy a Drakón törvényeit a gyilkossági törvény kivételével nem hasznaltäk többe.”!°° 102 Gagarin: Writing, 94. Németh: Görög-római szöveggyűjtemény, 64 úgy foglal állást, hogy Drakón nem volt archón ebben az évben. 103 Gagarin: Writing, 93-109, a szakirodalom részletes áttekintésével. 104 A nagy keleti kódexek, pl. Hammurabi törvénykönyve az összehasonlítás alapja, amelynek alapjan ezt a nézetet képviseli Raymond Westbrook: Drakon’s Homicide Law, in Edward Harris — Gerhard Thiir (Hg.): Symposion 2007. Vortrdge zur griechischen und hellenistischen Rechtsgeschichte, Wien, ÖAW, 2008, 3-16. Vö. Thür: Prozesseide, 154. 105 A kritikus nézeteket behatóan elemzi Németh: Platón, 28—29. 106 Arist. Ath. pol. 7,1. + 45 +
