leteszi az esküt, felmentik, de ha visszautasítja az esküt, beismeri vétkes¬
ségét."
1Ihür fent idézett tanulmányában rámutat arra, hogy Homéros epikai
ábrázolása valósághű, nem pusztán a költői fantázia terméke — az eskü
perbeli használatának ezen formáját más források is tanúsítják. Az egyet¬
len eltérés talán abban észlelhető, hogy a Meneláos által javasolt eskü
pontos szövegének megfogalmazása a való életben másként zajlott volna
le: a dikazeinre felhívás után nem maga a sértett fogalmazta volna meg az
esküt, hanem a nép köréből választott , vezérek" közösen megvitatták,
mérlegelték volna a legtalálóbb fogalmazást, alternatív szövegezési javas¬
latokat előterjesztve."
Érdemes még röviden visszatérni arra a momentumra, amikor Meneláos
szólásra emelkedett. A hírnök egy , pálcát" ad a kezébe — Devecseri Gábor
fordítása szerint. Valójában nem egyszerű pálcáról, hanem valamilyen
,jogarról" lehetett itt szó, amely a királyi vagy bírói hatalmat jelképezte
(567-569). Meneläos fent idezett rövid beszéde arra utal, hogy a nép köré¬
ből esetleges hozzászólásokra számított, ezért hangsúlyozta, hogy az álta¬
la kigondolt eskü szerinte a lehető legjobb, ezért ehhez a szöveghez kéri
a nép egyetértését."
A homérosi jelenet tulajdonképpen egy , csonka per", hisz a vád és az
esküszöveg javaslatának elhangzása után nem következik a megvádolt el¬
lentmondása, a contradictio. Antilochos nem mond ellent, sőt beismeri és
megbánja szabályszegő versengését:
Türtőztesd magadat, fejedelmi vitéz Meneláos,
mert ifjabb vagyok én, te idősebb és kitűnőbb vagy.
[...] tűrjön hát a szived: s a lovat magam átadom,
melyet előbb kaptam: s ha nagyobb adományt is akarsz még
éntőlem, bizony azt is vágynám hozni azonnal,
inkább, mint hogy Zeus nevelése kiessen örökre
szívedből, s vétkesnek tartsanak isteneink is."
55 A tisztító eskünek ezt a joghatását már Kurt Latte: Heiliges Recht, Tübingen, Mohr, 1920, 7-8 is
kiemeli; egyetertöen Wolff: Der Ursprung, 78; Thür: Zum Dikazein, 428.
66 Vö. Thür: Zum Dikazein, 428.
6 Primmer: Homerische, 9 szerint a vezérek mondanak majd ítéletet; ezt a nézetet joggal elutasít¬
ja Thür: Zum Dikazein, 428. Vö. a témához Herbert Felix Jolowicz: Historical Introduction to
the Study of Roman Law, Cambridge, Cambridge University Press, 1932, 74-75. Wolff: Der
Ursprung, 44-45 hangsülyozza, hogy a dikazein jelentése: ,,a bizonyitasi eljaras mentének az
eredményét ünnepélyesen rögzíteni" — ,,das Ergebnis des Beweisvorganges feierlich feststellen”.
68 Hom. Il. 23, 587-595.