Page 27 [27]
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM
működhet jól, ahol a közösség tagjai mélyen vallásosak, hisznek az istenek¬
ben. Ha a peres felek félik az istenek haragját, akkor az esetek túlnyomó
többségében visszariadnak a hamis eskü letételétől.
Platón tisztában van tehát azzal, hogy az eskü a jogviták eldöntésénél
egy irracionális elem, amely archaikus jogi hagyományból és jogon kívüli
elemekből táplálkozik, azaz a szakrális szférára építve tudja betölteni per¬
jogi szerepét. A tisztító eskü a vitás ügyek eldöntésének sokáig bevett és jól
működő eszköze volt, amely az ,igazság" megtalálását és az igazságszol¬
gáltatást általában az irracionális szférába telepítette. Megfelelő társadalmi¬
vallási kontextusban általában sikerrel járt az , igazságos", azaz az istenek¬
nek tetsző döntés meghozatalában."
A hamisan esküvőt előbb-utóbb , elérte az istenek haragja". Antropolö¬
giai kutatások tanúsítják, hogy a hamis eskü miatt rossz lelkiismeretű
személy minden később bekövetkező balszerencsét, betegséget összekap¬
csolt (tudat alatt vagy tudatosan) a hamis eskü által elkövetett vallási vét¬
séggel.
Nyilvánvaló, hogy a pusztán istenhitre vagy istenítéletre alapozott igaz¬
ságszolgáltatás csak mélyen vallásos, homogén emberi közösségben mű¬
ködhet hatékonyan. Ilyen környezetben, amint azt Platón is hangsúlyozza
Rhadamanthyst méltatva, az istenek a gyarló emberi bírónál mindig iga¬
zabbul döntenek.
A jogviták rendezésének ezen módja nem csupán a vallás szférájába
transzferálja az igazságszolgáltatást, hanem a jogsértő pszichikumával is
összeköti a jogsértő tett folytán kibontakozó mikrotársadalmi konfliktus
rendezését. Az igazságszolgáltatási mechanizmus felkínálja neki azt a le¬
hetőséget, hogy a jogvitát megbánással zárja le, elismerje az ellenfél köve¬
telését és visszautasítsa a hamis esküt. A megbánás és megbocsátás nemcsak
a közösség, hanem az individuum lelki megbékélése szempontjából is
fontos momentum.
Az is érdekes ugyanakkor, hogy az igaz/hamis eskü alternatíváját Platón
elfogadhatatlannak tartotta. Az ő ideális államában, ahol a vallás közpon¬
ti szerepet játszik, a hamis eskü lehetőségét eleve ki szeretné zárni — hogy
egyik fél se tántorodhasson el a hamis eskü irányába. Hiszen ha mindkét
55 Vö. Thür: Rationality, 917; Gerhard Thür: Der Reinigungseid im archaischen griechischen
Rechtsstreit und seine Parallelen im Alten Orient, in Robert Rollinger — Heinz Barta (Hg.):
Rechtsgeschichte und Interkulturalität, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag, 2007, 181-190; Raphael
Sealey: The Justice of the Greeks, Ann Arbor, University of Michigan Press, 1994, 101-119;
Winfried Schmitz: „Drakonische Strafen”. Die Revision des Gesetzes Drakons durch Solon und
die Blutrache in Athen, Kio, vol. 83, 2001/1 7 sqq.
+ 26 +