Page 25 [25]
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM
És miután tanúskodtak, ítélje meg [a bíró, dikazein], hogy a felperes, ha meg¬
esküdött a tanúkkal együtt, fizessen egyszeres összeget."
A három fenti gortyni törvényszöveg három különböző jogalapú jogvi¬
tára vonatkozik: az első esetben tulajdonvédelmi perről van szó, a máso¬
dikban válás miatt házassági vagyonmegosztási perről, a harmadikban
pedig egy öröklési jogvitáról. A szövegek részletes elemzésétől itt eltekintek.
Jelen tanulmány szempontjából a bírói ítélkezés módjai közötti eljárási
differenciálás, illetve az eskü eljárási szerepe a releváns. Krétán a bíró
(dikastes) a kosmosok, a magisztrátusok tanácsának tagja volt, tehát komoly
tekintéllyel rendelkező, az államrendet képviselő hivatalos személyként
tevékenykedett. A három idézet alapján megállapítható, hogy a bíró a kisebb
jelentőségű, egyszerűbb ügyekben krínein útján döntött, míg a nagyobb
perértékű (például rabszolga), illetve bonyolultabb ügyekben a dikazein
igével jellemzi a törvény a bíró tevékenységét.
Az eskü a döntéshozatali folyamat szerves része, amely kétféle formában
kerül alkalmazásra: vagy a peres felek, vagy a bíró maga teszi le az esküt.
Amennyiben a bíró teszi le az esküt, arra esküszik, hogy legjobb tudása
szerint, tisztességesen, részrehajlás nélkül fog dönteni a jogvitában. Ha
a peres felek közül teszi le az esküt valamelyik, akkor perbeli állítását erő¬
síti meg az eskü bizonyító erejével.
A peres felek esküje ismét kétféle lehet: vagy mindkét fél eskü alatt állít¬
ja igazát a perben, és a bíró feladata annak eldöntése, hogy melyik eskü az
igaz, és melyik a hamis. A másik lehetőség, hogy az egyik peres fél felszó¬
lítja a másikat az eskü letételére — és ha a felszólított leteszi az esküt (amit
a szakirodalom tisztító eskünek is nevez), azzal kétségbe vonhatatlanul
igazolja állításának igazát, és a per ebben az értelemben fog eldőlni.
Ilyen esküről van szó például a Gortyni törvények III, 5—9. szakaszában,
amely a következő tényállást tartalmazza: a házasfelek elválnak, majd ezt
követően az asszony elköltözik a közös háztartásából, és magával viszi
személyes ingóságait, illetve ahozományához tartozó vagyontárgyakat."
Ha az elvált férj azt állítja, hogy a távozó feleség nem csak az őt illető va¬
gyontárgyakat, hanem idegen, azaz az ő (a férj) vagyonához tartozó dolgo¬
kat is elvitt, akkor a bíró a jogvitát a bizonyítási eljárás egyéb lehetőségeit
"0 Gortyni törvények (IC IV 72) IX, 37—40.
51 Raphael Sealey: Women and Law in Classical Greece, Chapel Hill, University of North Carolina
Press, 1990, 50 sgg.
s 24 »