Page 24 [24]
OCR
4. TÖRVÉNYKEZÉS DRAKÓN ELŐTT — A HÉROSOK VILÁGA bemutatása, kivéve a papi áldozatokat, s ezenkívül a peres ügyekben is ők ítélkeztek. Ezt némelyek eskü alatt, mások anélkül végezték; az eskü abban állott, hogy jogarukat a magasba emelték." Aristotelés a különböző államformákat, a királyság különböző politikai formáit elemzi itt az egyes görög polisok történelmének konkrét tapasztalatai alapján. A királyság egyik jó formája a nép , beleegyezésén" alapszik és a hagyományra épül (azaz örökletes). Ezek a királyok egyesítették a hadvezéri, a közösségi (állami) szakrális kultusz vezetőit illető és a bírói hatalmat. A királyok ítélkezését Aristotelés itt is a krínein igével jellemzi — de az ige gyakorlati jelentését itt sem világítja meg közelebbről. Új információt jelent viszont az a kitétel, hogy a krínein cselekménye eskütétellel járhatott együtt (alternatívaként). A krínein szakszó jelentésárnyalatainak meghatározásához érdemes röviden kitérni a Gortyni törvények néhány rendelkezésére. Gortyn ugyan távol feküdt Athéntól, hisz Krétán, a Földközi-tenger távoli szigetén terült el, de éppen ez a geopolitikai helyzet, a görög világtól való viszonylagos elszigeteltség eredményezte azt, hogy a gortyni társadalom- és jogfejlődésben évszázados , fáziskésés, lemaradás" diagnosztizálható a többi polishoz képest. A Kréta szigetén 1884-ben megtalált feliratok részben Kr. e. 650 táján, részben (a nagy felirat) Kr. e. 450—350 között kerültek kőbe vésésre," de a normák archaikus társadalmi-jogi viszonyokat tükröznek, amelyek Drakón korával funkcionálisan összevethetők. A 6—4. századi krétai városállamok még a nemzetségi társadalom jellemzőit mutatják. Az eskü eljárásjogi szerepe különösen az alábbi három szakaszban kerül megvilágításra: Ha rabszolga miatt pert indítanak, azt állítva mindkét fél, hogy az övé, ha tanú tanúskodik, a tanú szerint ítéljen (dikazein), de a bíró eskü alatt döntsön (krínein), ha mindkettőnek vagy egyiknek sem tanúskodnak." Azokkal a tárgyakkal kapcsolatban, amelyeket tagad, (a bíró) ítélje meg, hogy az asszony tagadó esküt tegyen (apomosai) Artemisre az amyklaioni nyilazó istennő szobra előtt." 16 Arist. Pol. 1285b. "7 Tegyey Imre: Gortyni törvények, in Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Budapest, Osiris, 1996, 159 sqq. 18 Gortyni törvények (IC IV 72) I, 18-24; itt és akövetkezőkben Tegyey Imre fordítása. ® Gortyni törvenyek (IC IV 72) IIL 5-9. .23 +
