Oldal 23 [23]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM Aristotelésnek a , görög jogtörténet" ezen korszakára vonatkozó elejtett megjegyzéseit. Az Aristotelés neve alatt megjelent Athénaión politeia (Az athéni állam) első bekezdései a Drakón előtti államrendet taglalják: az egyes állami szervek és azok feladatköre kerül rövid bemutatásra (basileus, polemarchos, archón). A kilenc archón jogkörénél kiemeli a szerző: , Joguk volt saját belátásuk szerint ítéletet mondani, nem pedig csak előzetes vizsgálatot vezetni, mint manapság." A klasszikus Athén peres eljárásával (amelyre a fent idézett szöveg utal) a tanulmány utolsó fejezetében még részletesen foglalkozni fogunk. Azonban már a fenti megjegyzés megértéséhez jelezni kell, hogy a Kr. e. 4. században, tehát Aristotelés Athénjában a peres eljárás kettéosztott volt, két szakaszból állt. Az illetékes magisztrátus egy előkészítő szakaszban fogadta a peres feleket, rögzítette a per főbb elemeit: felperes és alperes személyét, a per tárgyát, a tárgyaláson felhasználni kívánt bizonyítási eszközöket stb. (anakrisis vagy prodikasia). Ezt követte a mäsodik, forenszikus szakasz, amely a tárgyalóteremben, az esküdtbirösäg előtt folyt le. Aristotelés tehát korának általa jól ismert kettéosztott peres eljárásával veti össze a Drakón előtti (illetve Drakón korabeli) peres eljárás rendjét — amelyről bizonyosan még több és megbízhatóbb adat állt rendelkezésére, mint a mai modern kutatóknak. Kiemeli, hogy akkoriban az archónoknak joga volt eldönteni a jogvitákat, hisz csak Solón vezette be, néhány évtizeddel később, az esküdtbírósági rendszert." Ihür rámutat arra, hogy Aristotelés a fent idézett szövegben a krínein igét használja, amelynek jelentése , separate, put asender, distinguish; pick out, choose — decide disputes". Ezzel szemben Drakón törvényeiben az ítélkezést, a jogviták eldöntését a dikazein ige jelöli. Ezért Aristotelés megállapítása óvatosan kezelendő: erre az egyetlen kijelentésre nem alapozható az a tézis, hogy az archaikus görög jogban elterjedt lett volna az egyesbírók általi ítélkezés, az állami bírósági út (a rendes bíróságok) igénybevétele esetén. Kétségtelen, hogy Aristotelés arra utal, hogy az archónok akkoriban nagyobb befolyással bírtak a jogviták eldöntése terén. De ennek mibenléte csak a krínein ige jelentéstartalmának tisztázása után körvonalazható pontosabban. Aristotelés másutt is megemlíti az archaikus kor ítélkezési gyakorlatát: ,Őket [a királyokat] illette háborúban a fővezérség, valamint az áldozatok # Arist. Ath. pol. 3,5. 4 Ehhez lásd lent a következő fejezetben. 15 Henry George Liddell — Robert Scott: A Greek-English Lexicon, Oxford, Oxford University Press, 1966. + 22e
