Oldal 15 [15]
OCR
TÖRVÉNY ÉS TÁRSADALOM A menedékjog terminológiája és gyakorlata azonban már az ókorban is sokrétű volt, és ráadásul korról korra változott az egyes terminus technicusok jelentése." Az ógörög nyelvben az asylia, asylaios, asylos, asylétos szavak is a menedékjog összefüggésében használatosak; a főnévi és melléknévi formák egyaránt valamely személy vagy hely sérthetetlenségét fejezik ki. A szavak etimológiai gyökere a sylein ige, amely jogi kontextusban Athén klasszikus, jogilag fejlett periódusában is a megengedett önhatalmat jelentette. Így például a hitelező a nemfizető adóst megragadhatta (kézrátétel) és adósrabszolgaságba hurcolhatta (sylein), ami az önhatalmon alapuló végrehajtás szokásos módja volt." A sylein tagadása, megtiltása az asylia, az erőszak alkalmazásának tilalma. Az asylaios olyan személy, aki valahol asyliát, menedéket élvez, ezért senki által , nem vezethető el" erőszakkal, azaz önhatalom vele szemben jogszerűen nem alkalmazható. To asylos a menedéknyújtás joga, amellyel számos görög szentély rendelkezett közmegegyezés alapján." A görög terminológiát vette át a latin nyelv is: a római források asylumnak neveznek minden menedékhelyet, ahová oltalomkereső személyek vagy csoportok menekülhetnek.? Kylón kísérlete az államrend megdöntésére és a tragikus végű ostromzár, az Akropolison kiéheztetett pártütők tragédiája paradigmává vált a görög politika- és jogtörténetben. Az ókori történetírók, Ihukydidés, Hérodotos, Plutarchos és Pausanias részletesen tudósítanak az esetről. A pártütők teljesen kiszolgáltatott helyzetükben, végső szorongattatásukban, a közvetlenül és brutálisan fenyegető, élet elleni erőszak árnyékában döntöttek úgy, hogy az oltárhoz menekülve oltalmat kérnek. Üldöztetésük részben politikai meggyőződésükre, részben bizonyos társadalmi csoporthoz való tartozásukra vezethető vissza. Fatálisan meghiúsult (de hitük szerint jogos) céljuk a közhatalom gyakorlásának megváltoztatása volt. Jogállami keretek között (és az akkori Athén törvényes rendjében is) politikai perben kellett volna felelniük tettük következményeiért. Azaz az üldözöttek mai fogal18 Vö. Martin Dreher: Hikesie und Asylie in den Hiketiden des Aischylos, in Martin Dreher (Hg.): Das antike Asyl. Kultische Grundlagen, rechtliche Ausgestaltung und politische Funktion, Köln, Böhlau Verlag, 2003, 59-60. Gerhard Thür: Gerichtliche Kontrolle des Asylanspruchs, in Dreher (Hg.): Das antike Asyl, Wien, ÖAW, 2003, 23-36; Douglas M. MacDowell: The Law in Classical Athens, London, Thames and Hudson, 1978, 237-240. Átfogó áttekintést nyújt Kent J. Rigsby: Asylia. Territorial Inviolability in the Hellenistic World, Berkeley, University of California Press, 1997, 1-30; az elhurcoläs tilalmähoz vö. Dreher: Hikesie und Asylie, 70-71. Vö. Finäly Henrik: A latin nyelv szötära, Budapest, Franklin, 1884. = © 19 s 19 8 + 14 »
