Oldal 14 [14]
2. KYLÓN FELKELÉSE
útbaigazítást. [...] Kylón [...] abban a meggyőződésben kezdett bele a vál¬
lalkozásba, hogy jól értette a jóslatot."
A vidéki athéniak, akik az ostromzárat alkották, hamarosan visszatértek
földjeikre, és az archónokra bízták a körülzártak őrzését. Kylón társaival
egyre reménytelenebb helyzetbe került, hiszen az Akropolison sem élelem,
sem ivóvíz nem állt rendelkezésükre. Az idő múlásával többen éhen vagy
szomjan haltak, majd Kylón és testvére az éj leple alatt megszökött, elhagy¬
va társait. A még életben lévők végső elkeseredésükben Athéna Polias,
a polis védnökének számító istennő oltárához menekültek, és az oltárra
telepedtek." Kiszolgáltatott, reménytelen helyzetükben így kerestek oltal¬
mat az ostromlók bosszúja, a biztos halál elől.
Excursus: hikesia, oltalomkeresés
Az ókori görög világban a vallási kultusz tárgyai, így az isteneknek szen¬
telt oltárok, épületek, ligetek vagy istenszobrok is szentek és sérthetetle¬
nek voltak. E sérthetetlenség kiterjedt minden menedéket kereső személy¬
re is, aki szorongatott helyzetében az istenség védelmét kérte."
A szakrális helyek oltalmának igénybevétele rituális cselekményekben
nyilvánult meg, amelyet a források a hikesia névvel illetnek: az oltalomke¬
reső gyapjúval körülfont ágat tartott a kezében, az oltárhoz ment, abba
kapaszkodott vagy egyenesen rátelepedett. A hiketeuó ige jelenti ezen ősi
rituális cselekmények elvégzését, míg a hiketés magát az oltalomkereső
személyt jelöli." A szakrális rítus címzettje mindig maga az istenség, aki¬
nek a szentélyét a menedéket kérő felkeresi. A gyapjúval körülfont ágat az
oltárra helyezve kér védelmet az istentől; mert ezekkel a jelképes cselek¬
ményekkel szólítja fel az istent az aktív beavatkozásra."
Thukydidés: A peloponnésosi háború, 1,126.
* Uo.
Az oltárhoz való menekülés már az Ószövetségben is a menedékkérés jelképe, v6. Christian
Traulsen: Das sakrale Asyl in der Alten Welt, Göttingen, Mohr Siebeck, 2004, 19; Jakab Éva:
A menedékjog gyökerei a görög jogi kultúrában, in Balogh Elemér (szerk.): Számadás az Alap¬
törvényről. Tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatóinak
tollából, Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2016, 585 sgg.
Angelos Chaniotis: Die Entwicklung der griechischen Asylie: Ritualdynamik und die Grenzen
des Rechtsvergleichs, in Leonhard Buckhardt — Klaus Seybold — Jiirgen von Ungern-Sternberg
(Hg.): Gesetzgebung in antiken Gesellschaften: Israel, Griechenland, Rom, Berlin — New York,
De Gruyter, 2007, 233-234; Monique Halm-Tisserant: Réalités et imaginaire des supplices en
Gréce ancienne, Paris, Les Belles Lettres, 1998.
7 Traulsen: Das sakrale Asyl, 140.
=
a
s 13 e