Page 8 [8]
ELOSZO
——— 93
Erik Wolf hangsúlyozza, hogy az emberi lét lényege a jog keretei közötti
létezés és cselekvés.! Az ember nem lehetne ember a jog társadalmilag
szabályozó kerete nélkül, nem véletlen, hogy mindennapos kifejezéseink
közül sok példálózik a joggal: jogunk van valamihez, igazunk van, jogot
vesztünk, jogot alkotunk, jogot szolgáltatunk, valamilyen jogot követelünk
magunknak, jogvitát képviselünk, tiszteletben tartjuk mások jogát, és re¬
méljük, hogy jogainkat érvényesíteni tudjuk. Már Hugo Grotius kiemelte,
hogy az ember legfőbb jellemzője a jogrendszerben létezés és a jogszabály
szerinti cselekvés.
Az állam kialakulása szorosan összefonódik a jogrend kialakulásával,
hiszen az államot - a klasszikus definíciók szerint — a terület, a népesség
és az erőszakszervezet alkotja. A közösségben élés elképzelhetetlen visel¬
kedési normák nélkül. Az emberi közösségekben, archaikus társadalmak¬
ban kialakuló szokások hamarosan jogszokássá, majd szokásjoggá csonto¬
sodnak. Az így kialakult szokásjogi normákat rögzítik az első nagy
törvényhozási emlékek, amelyeket később majd a közösség tudatos törvény¬
alkotása követ.
Az európai kultúra bölcsője az antik világ. A görög polisok hagyatéka
mindenütt fellelhető a modern államtani, etikai és filozófiai gondolkodás¬
ban. A könyv ebből a gazdag tárházból pusztán a törvénykezés kialakulását,
az igazságszolgáltatás archaikus és klasszikus megvalósulásának szerve¬
zeti és normatív kereteit igyekszik bemutatni.
! Erik Wolf: Rechtsphilosophische Studien, Frankfurt a. M., Klostermann, 1972, 83: „Mensch sein
heisst in der Welt des Rechts sein. Ohne sie, in der wir Recht haben oder behalten, im Recht
bleiben oder es verlieren, in der wir Recht setzen, sprechen, fordern, darum streiten, aber auch
andere im Recht lassen und zuletzt immer hoffen, zu unserem Recht zu kommen, wäre der
Mensch nicht, was er ist. Mit Hugo Grotius, dem Schöpfer des neuzeitlichen Rechtsdenkens,
erkennen wir im Menschen das im Recht lebende und sich rechtlich verhaltende Wesen.”
+ 7e