Oldal 290 [290]
OCR
V. ÖSSZEGZÉS 289 ellenkezője jellemző." Az ellentmondó, hiányos, zavaros, teljesíthetetlen, szüntelenül változó szabályok nem a probléma rendezéséhez, hanem káoszhoz, súlyos társadalmi, gazdasági következményekhez vezetnek, amint azt Lon Fuller plasztikusan bemutatja Rex szörnyű jogalkotói tevékenységéről szóló allegorikus történetében. E kritikus állapotú jogszabályi környezet és a részben attól független, másrészt a kodifikáció által nem rendezett, sőt esetenként gerjesztett fogalmi bizonytalanságok nem csupán közvetlenül a működtetést, az intézményi alapfeladatok ellátását veszélyeztetik, de ellehetetlenítik a vezetői felelősség vizsgálatát és megállapítását. Azáltal, hogy a jogalkotó lényegében mellőzte az ezt megalapozó rendelkezések alapos kimunkálását, másrészt pedig azért, mert azok a hatáskört és kötelezettséget előíró normák, amelyek alapján a felelősség számonkérhető lenne, számos esetben alkalmatlanok annak megalapozására, a felsőoktatási intézmények vezetőinek felelőssége csak igen komoly nehézségek árán állapítható meg." Nem csupán magyar, hanem általános jelenség, hogy nincs a felsőoktatási intézmények vezetésére vonatkozó, illetve azzal összefüggő egységes fogalomkészlet. Erre a következtetésre juthatunk az egyes fogalmak és jogintézmények vizsgálatával és az irányadó nemzetközi kitekintéssel feldogozott szakirodalom bemutatásával. Mindez azt eredményezi, hogy az egységes értelmezés lehetősége lényegében kizárt. Ezt tovább terheli a felelősséget megalapozó kodifikáció alacsony színvonala. E körben tehát szükséges a többszörös utaló szabályok helyett a felsőoktatási intézmények vezetőinek felelősségi szabályozását részletesen, 5 Az Nftv.-vel kapcsolatos jogalkotási anomáliákra lásd: Rónay Zoltán: Szkülla és Kharübdisz között, avagy kis magyar (felsőoktatási) jogalkotási dráma, Közjogi Szemle, 10. évfolyam, 2017/2, 25-30. (Rönay 2017a). Egy konkret Nftv.-mödositäs elemzesere pedig: Rónay Zoltan: Die ,,lex CEU“: der Tropfen, der das Fass zum Uberlaufen bringt? Die ungarische Normsetzung an der Grenze des Rechtsstaates, Jahrbuch fiir Ostrecht, 58. évfolyam, 2017/2, 269-282. (Rönay 2017b) Fuller, Lon: Az erkölcs, ami lehetővé teszi a jogot, in: Takács Péter (szerk.): Joguralom és jogállam. Antológia a , Rule of Law" és a ,Recbtsstaat" irodalmának köréből, Budapest, Osiris, 1995, 114. Idézi: Szabó Imre: 2012, i.m. 421. "Természetesen nem csupán a hazai felsőoktatási jogalkalmazónak kell hibás jogszabályokkal vagy joghézaggal szembesülnie. A felsőoktatási szabályozás összetettségét és az alakításával szembeni szakmai követelmények kiemelt mivoltát támasztja alá az a körülmény is, hogy a magasabb szinten álló német jogalkotás sem mindig birkózik meg e kihívásokkal. Lásd pl. a hallgatói helyek cseréjének szabályozásával kapcsolatos anomáliákat. (Kiefer, Wolfgang: Anspruch auf Genehmigung eines Studienplatztauschs gegen die Hochschulen, Neue Zeitschrift für Verwaltungsrecht, 29. evfolyam, 2010/6, 351-354., különösen 352.) A német felsőoktatási jogalkotás problémáihoz további érdekes adalék: Lindner, Josef Franz: Experimentelle Rechtsetzung durch Rechtsverordnung. Am Beispiel des Hochschulrechts, Die Offentliche Verwaltung, 60. évfolyam, 2007/23, 1003—1009., Krausnick, Daniel: Aus dem Rahmen gefallen: Die Hochschulgesetzgebung des Bundes vor dem Aus? Die Öffentliche Verwaltung, 24. évfolyam, 2005/21, 902-908.
