Oldal 283 [283]
OCR
282 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN eljárás elrendelésére jogosult a mulasztás tényéről tudomást szerez. A mulasztásban megnyilvánuló vétségek esetében nem kizárt, hogy a két határidő kezdő időpontja egybeesik. Minthogy a törvény nem szab határt annak, hogy egy mulasztás meddig valósít meg fegyelmi vétséget, ez adott esetben hosszabb ideig is fennállhat, mint az elévülési határidő. Ennek korlátozására azonban kizárólag a jogszabályi vagy annak felhatalmazása alapján az intézményi szabályozásban lenne mód, a jogalkalmazó (sem a hallgató, sem az intézmény fegyelmi szerve) nincs arra feljogosítva, hogy maga keressen korlátozó elveket, ugyanis kizárólag önkényesen és ezáltal vitathatóan kiválasztott szempontok alapján lehetne eltérő megállapításra jutni. Ez pedig végső soron ahhoz vezethetne, hogy a mulasztás felső korlátja nulla, azaz a jogalkalmazó, ellentétesen a jogalkotói szándékkal, a fegyelmi vétség egyik nemét kizárja. Mindezek alapján a fegyelmi eljárás alá vont hallgató mindaddig, amíg nem pótolja az elmulasztott kötelezettséget, a mulasztás állapotában van, tehát a fegyelmi vétség tényállása fennáll, éppen ezért elévülésről sem beszélhetünk. A törvény arra sem ad választ, hogy milyen eljárás követendő akkor, ha a fegyelmi vétség elkövetése után a hallgatói jogviszony megszűnt, majd ugyanazon felsőoktatási intézményben a hallgató beiratkozással újabb hallgatói jogviszonyt létesített az elévülési időn belül, vagy épp az elévülés határidejével megegyező időtartam elteltét követően. Praktikusan ezzel — utalva a kizárás fegyelmi büntetés kapcsán is írtakra — a hallgató lehetőséget kap az elévülési szabályok kikerülésére. Némileg hasonló a helyzet akkor, amikor a fegyelmi eljárás megszüntetésére azért kerül sor, mert a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnt, azonban a hallgató utóbb újból jogviszonyt létesít az intézménnyel. Itt a hallgató azzal a lehetőséggel is élhet, hogy felvételi jelentkezés benyújtását követően egyoldalúan megszünteti jogviszonyát, ezzel mintegy kikényszerítve a fegyelmi eljárás megszüntetését, majd a felvételi eljárás eredményeképp létesített új jogviszonyában már nem kell tartania a fegyelmi felelősségre vonástól. IV.4.2. Lebetséges szabályozási irányok Mivel a hallgatói önkormányzati tisztségviselők felelőssége önálló formában nem, csupán hallgatói jogviszonyuk keretében jelenik meg, e megoldás miatt esetükben problematikus a vezetői mulasztások szankcionálása. Ugyan felelősségüket a hallgatói jogviszony közjogi természete alapozza meg, másrészt a felelős hallgatói önkormányzati tisztségviselői eljáráshoz szükséges, de nem elégséges feltétel a hallgatói jogviszony pontos, törvényi szinten megjelenő meghatározása. A hallgatói jogviszony vizsgálata alapján álláspontom szerint egyértelmű, hogy lényegét tekintve közjogi jogviszonyról van szó. A magyar szabályozásban az állam részletekbe menően szabályozza és alakítja is a jogviszonyt — elsősorban
