Oldal 283 [283]
282 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
eljárás elrendelésére jogosult a mulasztás tényéről tudomást szerez. A mulasztásban
megnyilvánuló vétségek esetében nem kizárt, hogy a két határidő kezdő időpontja
egybeesik. Minthogy a törvény nem szab határt annak, hogy egy mulasztás meddig
valósít meg fegyelmi vétséget, ez adott esetben hosszabb ideig is fennállhat, mint az
elévülési határidő. Ennek korlátozására azonban kizárólag a jogszabályi vagy annak
felhatalmazása alapján az intézményi szabályozásban lenne mód, a jogalkalmazó
(sem a hallgató, sem az intézmény fegyelmi szerve) nincs arra feljogosítva, hogy
maga keressen korlátozó elveket, ugyanis kizárólag önkényesen és ezáltal vitathatóan
kiválasztott szempontok alapján lehetne eltérő megállapításra jutni. Ez pedig végső
soron ahhoz vezethetne, hogy a mulasztás felső korlátja nulla, azaz a jogalkalmazó,
ellentétesen a jogalkotói szándékkal, a fegyelmi vétség egyik nemét kizárja. Mind¬
ezek alapján a fegyelmi eljárás alá vont hallgató mindaddig, amíg nem pótolja az
elmulasztott kötelezettséget, a mulasztás állapotában van, tehát a fegyelmi vétség
tényállása fennáll, éppen ezért elévülésről sem beszélhetünk.
A törvény arra sem ad választ, hogy milyen eljárás követendő akkor, ha a fe¬
gyelmi vétség elkövetése után a hallgatói jogviszony megszűnt, majd ugyanazon
felsőoktatási intézményben a hallgató beiratkozással újabb hallgatói jogviszonyt
létesített az elévülési időn belül, vagy épp az elévülés határidejével megegyező
időtartam elteltét követően. Praktikusan ezzel — utalva a kizárás fegyelmi büntetés
kapcsán is írtakra — a hallgató lehetőséget kap az elévülési szabályok kikerülésére.
Némileg hasonló a helyzet akkor, amikor a fegyelmi eljárás megszüntetésére azért
kerül sor, mert a hallgató hallgatói jogviszonya megszűnt, azonban a hallgató
utóbb újból jogviszonyt létesít az intézménnyel. Itt a hallgató azzal a lehetőséggel
is élhet, hogy felvételi jelentkezés benyújtását követően egyoldalúan megszünteti
jogviszonyát, ezzel mintegy kikényszerítve a fegyelmi eljárás megszüntetését,
majd a felvételi eljárás eredményeképp létesített új jogviszonyában már nem kell
tartania a fegyelmi felelősségre vonástól.
IV.4.2. Lebetséges szabályozási irányok
Mivel a hallgatói önkormányzati tisztségviselők felelőssége önálló formában
nem, csupán hallgatói jogviszonyuk keretében jelenik meg, e megoldás miatt
esetükben problematikus a vezetői mulasztások szankcionálása. Ugyan felelőssé¬
güket a hallgatói jogviszony közjogi természete alapozza meg, másrészt a felelős
hallgatói önkormányzati tisztségviselői eljáráshoz szükséges, de nem elégséges
feltétel a hallgatói jogviszony pontos, törvényi szinten megjelenő meghatározása.
A hallgatói jogviszony vizsgálata alapján álláspontom szerint egyértelmű, hogy
lényegét tekintve közjogi jogviszonyról van szó. A magyar szabályozásban az
állam részletekbe menően szabályozza és alakítja is a jogviszonyt — elsősorban