Oldal 280 [280]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 279
alkalmazásuk jogcíme nem a jogellenesség, hanem a , társaság céljához mért relatív
szabályellenesség."" Bár a büntetőjog erős behatása a fegyelmi jogban korábban
is megfigyelhető volt, a büntetések kapcsán is fontos aláhúzni, hogy a fegyelmi
jog nem a büntetőjog része, hanem attól minőségileg eltérő, jogi természetét
tekintve is különböző szabályösszesség."S A büntetéskiszabás során pedig már
nyolc évtizeddel ezelőtt észlelték, hogy az egyetemi eljárások során gyakorta jelen
van az opportunizmus", mivel az eljárás alá vont javulását feltételezve a büntetést
gyakorta elengedik." Áttekintve a fegyelmi büntetések közel egy évszázados el¬
méletét, illetve azt a hatályos szabályozással egybevetve azt mondhatjuk: jelenleg
a szankcionáló, az edukatív és a preventív célzat egyaránt megfigyelhető."
A fent írt célfajták aránya ugyanakkor nem egyenlő: a szankcionálás a legerősebb,
emellett a preventív cél is jelen van, de már jóval erőtlenebbül, azonban a nevelő
célzat minimálisra zsugorodott. Ugyanis — különösen a felsőoktatási intézmény
által szervezett és lebonyolított felvételi eljárás megszüntetésével, és a felvételi eljárás
díjmentessé tételével — egyes büntetésfajták visszatartó ereje meggyengült, míg a
mérlegelés körébe eső tételek esetében lényegében olyan szűk a törvény által biz¬
tosított mozgástér, hogy a fokozatosság elve nem érvényesül. A megfelelő büntetés
kiválasztása azért is nehézségbe ütközhet, mert egyszerre kell tekintettel lenni arra,
hogy a hallgatók közössége — ha egyáltalán tudomást szerez róla — ne értékelje a
büntetést úgy, hogy a tisztségviselővel kivételezik az intézmény, másrészt tartóz¬
kodni kell attól, hogy egy esetlegesen aránytalanul szigorú büntetéssel a konkrét
tényálláson túlmutató, esetleg már az érdekképviseleti tevékenységgel összefüggő
szankciót alkalmazzanak. Tekintve, hogy a megrovás és a szigorú megrovás között
érdemi különbség nincs, a hallgató számára e büntetések hátrányt valójában nem
okoznak, megfontolható lehet a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott
kedvezmények és juttatások meghatározott időtartamra szóló csökkentése kifeje¬
zetten a tisztséggel összefüggő juttatások vonatkozásában. Ez azonban felvetheti a
hallgatói önkormányzati autonómiába avatkozás lehetőségét, hiszen ezen juttatások
jelenleg általában az alapszabályban lefektetett elveken nyugszanak. Látványos és
a legsúlyosabb kihágást látszólag kellőképpen szankcionáló büntetés lehet a kizá¬
rás, azonban annak visszatartó ereje a hatályos felvételi eljárásrendben jelentősen
csökkent. Bár elvben ez a legsúlyosabb büntetés, gyakorlatilag kevesebb hátránnyal
járhat, mint azok, amelyeket a jogalkotó kisebb súlyúnak szánt. A hallgató ugyanis
szabadon nyújthat be felvételi kérelmet, s minthogy a döntést érdemben nem az
intézmény hozza meg, hanem a jelentkezők rangsorolása keretében a felsőoktatási
#7 Radovics György: i.m. 3.
08 Angyal Päl: 1933, i.m. 13.
199 Radovics György: i.m. 3.
#10 Már a harmincas években utalt Angyal a fegyelmi büntetések ez irányú továbbfejlődésére.
(Angyal Päl: 1934, i.m. 47-50.).