OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 277 fogalmazott meg, amelyről nehezen azonosítható annak pontos tartalma, ekként számonkérhetősége is vitatható. Ebből adódik a következő kérdés: mennyiben vizsgálható, hogy egy hallgató az adott hagyománnyal tisztában volt-e, tisztában lehetett-e? Ha nem, akkor azért felelős-e? Egyáltalán a hagyományok tisztelete fegyelmi felelősség körébe vonható-e? Az sem egyértelmű, hogy mi minősül egy intézményen belül az emberi méltóság megsértésének, s az milyen magatartással valósítható meg. Amíg azonban az úgynevezett hagyománysértés nem kifejezetten a hallgatói önkormányzati tisztségviselő e minőségében elkövethető vétség, ez utóbbi kapcsán nem hagyható figyelmen kívül, hogy ezen elemmel az ún. gólyatábori bűncselekményt és botrányokat követően egészült ki a törvény, tehát itt egy kifejezetten a hallgatói önkormányzat működési körében azonosított jelenséggel szemben álló magatartás fogalmazódik meg. A hagyomány fogalmától eltérően azonban az emberi méltóság fogalma a hatályos magyar jogrendben levezethető az Alaptörvényből, amely kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen: minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, illetve hogy annak megsértésére a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása sem irányulhat." Ugyanakkor a kérdés vizsgálatakor nem mellőzhető az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az EU Alapjogi Charta sem. Emellett számos alkotmánybírósági határozat is foglalkozik a kérdéssel." Mindezekből következően a fegyelmi eljárásokhoz adott a kellő iránymutatás az emberi méltóság megsértése miatt induló ügyekben, azonban ehhez szükséges a kellő szakmai felkészültség, az emberi méltóság nemzetközi és hazai jogszabályi és gyakorlati beágyazottságának ismerete." Itt utalni kell arra is, hogy ezen hallgatói kötelesség másik oldalaként megjelenik a jog arra, hogy , az oktatók világnézete és értékrendje szerint hallgatott előadások eredményeit ne kényszerítsék rá, tehát attól eltérő véleménnyel is rendelkezhessen: nem kényszeríthető és nem késztethető. Joga van továbbá ahhoz, hogy az oktató az ő hallgatói és emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa." Ez azt is jelenti, hogy egy hallgató tanulmányi minősítése során hallgatói önkormányzati tisztségviselői mivolta sem játszhat szerepet. 398 Alaptörvény II. cikk, IX. cikk (4) bek. 399 Az alkotmány és az Alaptörvény emberi méltóság felfogásának változásával és az Alkotmánybíróság ehhez igazodó gyakorlatával foglalkozik: Deli Gergely — Kukorelli István: Az emberi méltóság alapjoga Magyarországon, Jogtudományi közlöny, 70. évfolyam, 2015/7-8, 337—347. 10 A kérdés összetettségéhez az előző lábjegyzetben említetten túl két példa: Deli Gergely: Emberi méltóság, történelmi narratívák és a jog, Iustum Aeguum Salutare, 11. évfolyam, 2015/1, 41-58, ill. az Alaptörvényt e szempontból (is) kritikusan vizsgáló Dupré, Catherine: Az emberi méltóság a 2011-es magyar Alaptérvényben, FUNDAMENTUM, 15. évfolyam, 2011/4, 23-36. 11 Mezey Barna: 2014, i.m. 657.