OCR
276 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN retorziójaként valamely vezető a fegyelmi eljárás eszközéhez fordul. Ugyanakkor a fellebbezés lehetősége és végső soron a bírósági felülvizsgálat megfelelő eszköz még egy ilyen visszaélésszerű fegyelmi eljárás által okozott sérelem orvoslására is. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a hallgatói önkormányzat tisztségviselői gyakorta nincsenek is tisztában azzal, mekkora felelősség nehezedik a vállukra, mint ahogy azzal sem, hogy felelősségük nem csupán , politikai", hanem fegyelmi is. A hallgatói önkormányzat tisztségviselői ugyanis a hallgatók közbizalmát élvezik, ezért elvárható tőlük, hogy fokozott körültekintéssel, a szabályok beható ismeretének birtokában járjanak el, esetleges hiba vagy mulasztás esetén pedig azok következményeit vállalják. Mindeközben sokszor rendkívül fiatal és tapasztalatlan személyekről van szó. Ezzel együtt, álláspontom szerint, ha valaki nem érzi magát kellően felkészültnek egy adott hallgatói önkormányzati tisztséggel együtt járó felelősségre, akkor célszerű attól tartózkodnia, illetve, ha élvezni kívánja a tisztséggel járó vitathatatlan előnyöket, akkor a felelősséget is vállalnia kell. Az Nftv. a megszeghető kötelezettségek körébe sorol két olyan elvárást is, amelyek számonkérhetősége erősen vitaható. Az egyik az intézményi hagyományoknak, a másik az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai — illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságának tiszteletben tartása." Előbbivel kapcsolatban kérdés, hogy egy intézmény mely hagyománya olyan, amelynek megsértése fegyelmi felelősség tárgya lehet. Ennek megválaszolásához sem nyújt segítséget az e kötelezettséget betoldó törvénymódosítás indokolása, ? ezért nem tudjuk megválaszolni, miért tartotta ezt szükségesnek a jogalkotó, egyáltalán mit tekintett e körben a hagyománynak. Köznapi értelemben a hagyomány a közösségben továbbélő, tudatosan ápolt szokás, ízlés, felfogás, illetve szellemi örökség, de jelenthet valamit, ami régóta általánosan ismert, használt." A hagyomány értelmezésével első látásra nincs probléma, azonban mélyebbre ásva már komoly dilemmák merülhetnek fel. Tudniillik az sem egyértelmű, hogy mit is kell hagyománynak tekinteni, a tradíciókban a szóbeliség dominál-e, illetve mi az írásbeliség szerepe." Óvakodnék érdemben a filozófia területére tévedni, mindössze arra kívánok utalni, hogy a törvényalkotó e körben is olyan kötelességet 394 Az Nftv. 43. § (2) bek. b) pontja szerint a hallgató kötelessége az is, hogy tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait, illetve az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai — illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságát. 395 1/4767. sz. törvényjavaslat egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról, 67. (http://www.parlament.hu/irom40/04767/04767.pdf) 396 Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 475. o. 397 Nyíri Kristóf: A hagyomány fogalma a német gondolkodásban, Politikatudományi Szemle, 3. évfolyam, 1994/1, 73-77. http://www.poltudszemle.hu/pdf/1994/1994_1/nyiri. pdf (2016.04.15.), Nyíri Kristóf: A bagyomány filozófiája, Budapest, T-Iwins / Lukács Archívum, 1994.