Seite 275 [275]
OCR
274 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN A fegyelmi felelősség természetéről és általában a fegyelmi vétséget megvalósító tényállásokról az előző részben már volt szó, ezért az alábbiakban kifejezetten azon elemeket vizsgálom, amelyek a hallgatói önkormányzati vezető által e minőségben tanúsított magatartással összefüggésben vetik fel a fegyelmi vétség alapos gyanúját." E körben alapvető kérdés, hogy mely előírások megszegése róható egy hallgatói önkormányzati tisztségviselő terhére, A jogszabályok és az intézményi szabályzatok (ideértve a vezetői utasításokat is) megsértése vitán felül megalapozhat fegyelmi vétséget. Itt is fontos utalni arra, hogy a szabályzati rendelkezések behatárolása — korábban a jogszabályi előírás hiányában, jelenleg a kifejezetten erre irányuló felhatalmazó rendelkezés alapján — az intézményi normaalkotásra hárul. Álláspontom szerint rendkívül fontos e körben a körültekintő kodifikáció, ellenkező esetben az eljáró fegyelmi szervnek kell ügyenként mérlegelni, hogy az adott szabályzati kötelesség megszegése tárgya lehet-e fegyelmi eljárásnak. Bár nem vitásan ezt minden esetben vizsgálni kell, de indokolt lenne itt az egységesítésre törekvés. Ugyanakkor a törvény felhatalmazó rendelkezéséből adódóan a legtöbb, kifejezetten hallgatói önkormányzati vezetői kötelezettséget előíró normát nem ezen rendelkezések között kell keresnünk: az Nftv. szerint ugyanis a hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét, és azt, hogy jogait milyen módon gyakorolja. A következő kérdés tehát az, hogy a hallgatói önkormányzat alapszabályában foglalt rendelkezések megtartása kötelessége-e egy hallgatónak, és ha igen, azok megszegése megalapoz-e fegyelmi felelősséget. A kérdés nem teljesen újszerű, hiszen a fegyelmi jog történetében már felmerült hasonló dilemma, a válasz pedig egyértelmű volt. A mindenkori vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott intézményi fegyelmi normák, így pl. a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Ianulmányi, fegyelmi szabályozástörténetének vázlata, Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium, Tomus: 12, 2013, 95—116.], szemben a felsőoktatási hallgatói fegyelmi jogintézménnyel, amelyet még a felsőoktatási jogot egyedüliként átfogóan bemutató szakkönyv [Szüdi Jänos: i.m.] is teljességgel mellőz. 385 Az Nftv. a hallgató vétkes és súlyos kötelességszegéséhez fűz fegyelmi következményt, törvényi kötelezettségei pedig a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltak megtartása, a felsőoktatási intézmény hagyományainak, valamint az intézmény alkalmazottai, hallgatótársai — illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságának tiszteletben tartása [Nftv. 55. § (1) bek., 43. § (2) bek.]. E kötelezettségek megszegése nem tipikusan vezetői kötelezettségszegés, de valamennyi megalapozhat vezetői felelősséget is. Érdekes összevetni a felelősség és az intézményvezetésben betöltött szerep egymáshoz való viszonyát az amerikai egyetemek tükrében. Ott ugyanis a hallgatók lényegesen gyengébb pozíciót töltenek be az intézmény vezetésében, ami tapasztalatlanságukból, illetve abból a körülményből fakad, hogy a stratégiai döntések megvalósulásának idejére már megszűnik jogviszonyuk, felelősségük eleve kizárt. (Barakonyi Károly 2004, i.m. 596—597. o.) 386 Nftv. 60. § (2) bek., 61. § (4) bek.
