Oldal 275 [275]
274 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
A fegyelmi felelősség természetéről és általában a fegyelmi vétséget megvalósí¬
tó tényállásokról az előző részben már volt szó, ezért az alábbiakban kifejezetten
azon elemeket vizsgálom, amelyek a hallgatói önkormányzati vezető által e minő¬
ségben tanúsított magatartással összefüggésben vetik fel a fegyelmi vétség alapos
gyanúját." E körben alapvető kérdés, hogy mely előírások megszegése róható egy
hallgatói önkormányzati tisztségviselő terhére, A jogszabályok és az intézményi
szabályzatok (ideértve a vezetői utasításokat is) megsértése vitán felül megalapoz¬
hat fegyelmi vétséget. Itt is fontos utalni arra, hogy a szabályzati rendelkezések
behatárolása — korábban a jogszabályi előírás hiányában, jelenleg a kifejezetten
erre irányuló felhatalmazó rendelkezés alapján — az intézményi normaalkotásra
hárul. Álláspontom szerint rendkívül fontos e körben a körültekintő kodifikáció,
ellenkező esetben az eljáró fegyelmi szervnek kell ügyenként mérlegelni, hogy az
adott szabályzati kötelesség megszegése tárgya lehet-e fegyelmi eljárásnak. Bár nem
vitásan ezt minden esetben vizsgálni kell, de indokolt lenne itt az egységesítésre
törekvés. Ugyanakkor a törvény felhatalmazó rendelkezéséből adódóan a legtöbb,
kifejezetten hallgatói önkormányzati vezetői kötelezettséget előíró normát nem
ezen rendelkezések között kell keresnünk: az Nftv. szerint ugyanis a hallgatói ön¬
kormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének
a rendjét, és azt, hogy jogait milyen módon gyakorolja. A következő kérdés tehát
az, hogy a hallgatói önkormányzat alapszabályában foglalt rendelkezések megtartása
kötelessége-e egy hallgatónak, és ha igen, azok megszegése megalapoz-e fegyelmi
felelősséget. A kérdés nem teljesen újszerű, hiszen a fegyelmi jog történetében már
felmerült hasonló dilemma, a válasz pedig egyértelmű volt. A mindenkori vallás- és
közoktatásügyi miniszter által kiadott intézményi fegyelmi normák, így pl. a Bu¬
dapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Ianulmányi, fegyelmi
szabályozástörténetének vázlata, Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium,
Tomus: 12, 2013, 95—116.], szemben a felsőoktatási hallgatói fegyelmi jogintézménnyel,
amelyet még a felsőoktatási jogot egyedüliként átfogóan bemutató szakkönyv [Szüdi Jänos:
i.m.] is teljességgel mellőz.
385 Az Nftv. a hallgató vétkes és súlyos kötelességszegéséhez fűz fegyelmi következményt, tör¬
vényi kötelezettségei pedig a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltak megtartása,
a felsőoktatási intézmény hagyományainak, valamint az intézmény alkalmazottai, hallga¬
tótársai — illetve az intézménybe felvételt vagy átvételt nyert társai — emberi méltóságának
tiszteletben tartása [Nftv. 55. § (1) bek., 43. § (2) bek.]. E kötelezettségek megszegése nem
tipikusan vezetői kötelezettségszegés, de valamennyi megalapozhat vezetői felelősséget is.
Érdekes összevetni a felelősség és az intézményvezetésben betöltött szerep egymáshoz való
viszonyát az amerikai egyetemek tükrében. Ott ugyanis a hallgatók lényegesen gyengébb
pozíciót töltenek be az intézmény vezetésében, ami tapasztalatlanságukból, illetve abból a
körülményből fakad, hogy a stratégiai döntések megvalósulásának idejére már megszűnik
jogviszonyuk, felelősségük eleve kizárt. (Barakonyi Károly 2004, i.m. 596—597. o.)
386 Nftv. 60. § (2) bek., 61. § (4) bek.