Oldal 274 [274]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 273 csupán az objektív és szubjektív elévülés szabályait rögzíti —, lényegében magának a fegyelmi eljárásnak a rendjét 2016. július 1. napjáig a Kormány rendeletalkotási hatáskörébe sorolta. A kormány azonban évekig nem alkotta meg ezt a jogszabályt, ehelyett inkább az előzőekben írt időponttól az intézményi szabályozásra bízta a részletek kimunkálását." Amint azt az alábbiakban látni fogjuk, a törvényi szabályozás önmagában sem kifejezetten alkalmas arra, hogy az egyszerűbb tényállású fegyelmi ügyeket az alapján elbírálják az intézmények, ?? ezért — az e körben frissen visszanyert szabályozási autonómiájukkal — különösen felelősségteljesen kell élniük, hiszen a hallgatói önkormányzati vezetők fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló eljárások kifejezetten atipikusak. Az intézményi szabályozás kimunkálását nehezíti, hogy noha a hallgatói fegyelmi felelősség jogtörténeti forrásai gazdagnak tekinthetők, a jogirodalom meglehetősen mostohán bánt és bánik jelenleg is a hallgatói fegyelmi felelősség elméletével és kodifikációjának, gyakorlatának vizsgálatával. Angyal Pál még a múlt század harmincas éveiben mutatott rá arra, hogy a fegyelmi jog, s különösen az egyetemi fegyelmi jog irodalma szegényes. Az eltelt több mint nyolcvan évben sem javult a helyzet, a jelenkori jogirodalom mellőzi e terület kutatását. A hallgatói önkormányzati tisztségviselők fegyelmi felelősségének kidolgozásához az általában a hallgatók fegyelmi felelősségéhez analógiát kínáló köznevelési fegyelmi szabályok jelenkori elméletei sem nyújtanak támpontot." 380 Nftv. 55. $ (3)-(5) bek. 381 Az 55. § (5) bekezdését a 2016. évi LXXX. törvény 72. § f) pontja módosította, 2016. július 1. napjával a , Kormány" helyébe a , felsőoktatási intézmény tt illesztve a szövegbe. 382 Az egyes felsőoktatási intézmények által lefolytatott fegyelmi eljárásokról hivatalos statisztika nem készül, így a tipikus vétségek azonosítása során jelen sorok írója kénytelen saját közel két évtizedes tapasztalatára hagyatkozni. Ez alapján a közelmúltig az ,indexhamisítás" megnevezéssel közismertté vált tényállási alakzat tekinthető a leggyakoribb fegyelmi vétségnek. Azonban a hivatalos intézményi bejegyzések hamisítása sem új keletű. Lásd: A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzata. Ismeretlen szerző jegyzeteivel, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1931, 57. 383 Angyal Pál: i.m. 1933, 13., 61. 384 A köznevelés fegyelmi eljárásának mai irodalma a felsőoktatáshoz képest feltétlenül gazdagabb, pontosabban van irodalma [lasd: Jasper András: A tanulóval szemben indítható fegyelmi eljárás főbb szabályai, in: Bíró Kata (szerk.): Agresszió az iskolában — és a jog? Budapest, Jogismeret Alapítvány, 2008, Varga Szabolcs: Az iskolai konfliktusok kezelésének létező és lehetséges módszerei, eljárásai — különös tekintettel a jogvédelem, jogorvoslat, jogérvényesítés gyermekjogi szintű követelményeire, in: Bíró Endre (szerk.): Jogágazat születik... A gyermeki jogokról és érvényesülésükről Magyarországon, Budapest, Jogismeret Alapítvány, 2010, Kazuska Melinda: A tanulók kötelezettségei és a fegyelmi eljárás szabályai Magyarországon, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus XXX/1, 2012, 305-322., Fülöp György: A középiskolai fegyelmi eljárások
