IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 273
csupán az objektív és szubjektív elévülés szabályait rögzíti —, lényegében magának
a fegyelmi eljárásnak a rendjét 2016. július 1. napjáig a Kormány rendeletalkotási
hatáskörébe sorolta. A kormány azonban évekig nem alkotta meg ezt a jogsza¬
bályt, ehelyett inkább az előzőekben írt időponttól az intézményi szabályozásra
bízta a részletek kimunkálását."
Amint azt az alábbiakban látni fogjuk, a törvényi szabályozás önmagában
sem kifejezetten alkalmas arra, hogy az egyszerűbb tényállású fegyelmi ügyeket
az alapján elbírálják az intézmények, ?? ezért — az e körben frissen visszanyert
szabályozási autonómiájukkal — különösen felelősségteljesen kell élniük, hiszen a
hallgatói önkormányzati vezetők fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló
eljárások kifejezetten atipikusak.
Az intézményi szabályozás kimunkálását nehezíti, hogy noha a hallgatói
fegyelmi felelősség jogtörténeti forrásai gazdagnak tekinthetők, a jogirodalom
meglehetősen mostohán bánt és bánik jelenleg is a hallgatói fegyelmi felelősség
elméletével és kodifikációjának, gyakorlatának vizsgálatával. Angyal Pál még a múlt
század harmincas éveiben mutatott rá arra, hogy a fegyelmi jog, s különösen az
egyetemi fegyelmi jog irodalma szegényes. Az eltelt több mint nyolcvan évben
sem javult a helyzet, a jelenkori jogirodalom mellőzi e terület kutatását. A hallgatói
önkormányzati tisztségviselők fegyelmi felelősségének kidolgozásához az általában
a hallgatók fegyelmi felelősségéhez analógiát kínáló köznevelési fegyelmi szabályok
jelenkori elméletei sem nyújtanak támpontot."
380 Nftv. 55. $ (3)-(5) bek.
381 Az 55. § (5) bekezdését a 2016. évi LXXX. törvény 72. § f) pontja módosította, 2016. július
1. napjával a , Kormány" helyébe a , felsőoktatási intézmény tt illesztve a szövegbe.
382 Az egyes felsőoktatási intézmények által lefolytatott fegyelmi eljárásokról hivatalos statisztika
nem készül, így a tipikus vétségek azonosítása során jelen sorok írója kénytelen saját közel
két évtizedes tapasztalatára hagyatkozni. Ez alapján a közelmúltig az ,indexhamisítás" meg¬
nevezéssel közismertté vált tényállási alakzat tekinthető a leggyakoribb fegyelmi vétségnek.
Azonban a hivatalos intézményi bejegyzések hamisítása sem új keletű. Lásd: A Budapesti
Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanulmányi, fegyelmi és leczkepénzszabályzata.
Ismeretlen szerző jegyzeteivel, Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1931, 57.
383 Angyal Pál: i.m. 1933, 13., 61.
384 A köznevelés fegyelmi eljárásának mai irodalma a felsőoktatáshoz képest feltétlenül
gazdagabb, pontosabban van irodalma [lasd: Jasper András: A tanulóval szemben in¬
dítható fegyelmi eljárás főbb szabályai, in: Bíró Kata (szerk.): Agresszió az iskolában — és
a jog? Budapest, Jogismeret Alapítvány, 2008, Varga Szabolcs: Az iskolai konfliktusok
kezelésének létező és lehetséges módszerei, eljárásai — különös tekintettel a jogvédelem,
jogorvoslat, jogérvényesítés gyermekjogi szintű követelményeire, in: Bíró Endre (szerk.):
Jogágazat születik... A gyermeki jogokról és érvényesülésükről Magyarországon, Budapest,
Jogismeret Alapítvány, 2010, Kazuska Melinda: A tanulók kötelezettségei és a fegyelmi
eljárás szabályai Magyarországon, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et
Politica, Tomus XXX/1, 2012, 305-322., Fülöp György: A középiskolai fegyelmi eljárások