Oldal 273 [273]
272 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
és sokkal formalizáltabb rendet kialakítva a kollektív vezetési jelleget igénylő
kérdések eldöntéséhez. Továbbá meggondolandó a konzisztórium vagy ahhoz
hasonló testületek működtetése helyett a szenátus szakértelmét biztosító elemek,
szakértők, előzetes szakértői véleményezés bekapcsolása. Végül, minthogy az így
letisztultabb működésben eredményesebben vizsgálható a testület tagjainak egyéni
felelőssége, és a döntéssel összefüggésben az egyszemélyi vezető felelőssége is, ki
kell dolgozni ennek szabályait is." Azokban az esetekben pedig, amikor a testület
pénzügyi kihatással járó döntést hoz, a finn mintára megfontolható (a szenátus
esetében a hazai viszonyok között csak a tagok megfelelő anyagi érdekeltségének
megteremtésével egyidejűleg), a konzisztórium esetében pedig bevezetendő az
anyagi felelősség kimondása.
IV.4. A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATI TISZTSÉGVISELŐK FELELŐSSÉGE
IV.4.1. Felelősség és annak alulszabályozottsága
Amint arról a jogtörténeti fejezetben már szóltunk, a felsőoktatási intézmé¬
nyekre vonatkozó szabályozásokban [lásd pl. Pápai Református Kollégium Első
Szabályzata (1585) (I. Közönséges törvények), Ratio Educationis] a kezdetektôl
jelen volt a hallgatói jogok és kötelezettségek meghatározása és az utóbbiak meg¬
szegése esetében alkalmazandó szankciók is. A hallgatók fegyelmi felelőssége a
későbbiekben szabályozott volt, de a kodifikáció terjedelme soha nem haladta meg
a keretjelleget, tágra hagyva az intézmények önszabályozásának lehetőségét. Az
intézmény e kodifikációs lehetősége nem elhanyagolható, hiszen az a jog, hogy
elrendelhessen, illetőleg lefolytathasson egy fegyelmi eljárást ,- mint az egyete¬
meket hagyományosan megillető ítélkezési jog maradványa — a mai napig szerves
részét képezi az autonóm egyetemek működésének. "" Ezzel az iránnyal csupán
az Nftv.-vel szakított a jogalkotó. Az látványosan szűkszavúbb a fegyelmi eljárás
kérdésében - bár a fegyelmi felelősség alapjául szolgáló magatartás meghatározá¬
sában és a büntetések körében nincs eltérés," a korábbi törvényi rendelkezéssel
szemben a hatályos szabályozás a mérlegelés szempontjainak meghatározásán túl,
377 Ez a javaslat sok tekintetben támaszkodik Kalas Tibor ideális testületi működéssel
kapcsolatban megfogalmazott véleményére, amely szerint egyebek mellett a testületek
hatáskörét az alapvető kérdésekre kell szűkíteni, biztosítani kell az üléseik szükséges
alaposságú előkészítését, a tagok képességeit és készségeit közelíteni kell egymáshoz, ,a
testületen belül is biztosítani kell a legszigorúbb egyéni felelősséget és fegyelmet." (Kalas
Tibor: im. 2012a, 113-114.)
*78 Rigó Kinga Viktória: 2013, im., Radovics Gyérgy: i.m. 5-8.
39 Nf tv. 55. § (1)-(2) bek.