Page 270 [270]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 269 vezet. A szakirodalomban általános annak felismerése, hogy a testületek felelőssége megfoghatatlan, a kollektív felelősség kizárt, ezért az egyéni felelősségre kell koncentrálni." Ez alapvetően a tagok eljárásának lelkiismeretességét foglalja magában, bővebben számos olyan követelményt, amelyek a testületi tagokkal szemben etikai elvárásként is megjelennek." Ugyanakkor a tagok kötelezettségszegése esetenként az etikai felelősségen túlmutató, a jogi felelősséget elérő is lehet, amely — a bűncselekményt megvalósító tényállások vizsgálatát mellőzve — leginkább kártérítési típusú, felvetve az egyetemleges felelősség lehetőségét." Ennek érvényesítésére a testületi működés kialakítása során számos példát látunk. Természetesen elsősorban a gazdasági tevékenységet végző szervezetek (vállalatok) esetében, ám — különösen a hasonló tárgykörök esetében — e megoldások analóg és megfelelően adaptált alkalmazása a felsőoktatásban sem kizárt (különösen a konzisztórium esetében). A felsőoktatási intézményi testületek tagjai felelősségének — a tagság keletkezése és annak anyagi elismerése szerint differenciált — megállapítási módja feltétlenül kidolgozandó, hiszen egyes tagok nem munkakörüknél vagy vezetői megbízásuknál fogva, hanem választott képviselőként vesznek részt a testület működésében, megint mások esetében a választott tagság megjelenik munkaköri leírásukban. A munkavállaló, közalkalmazotti tagok mellett pedig a testületekben hallgatók is eljárnak, egyesek delegáltként, mások tisztségviselői mivoltukból fakadóan, egy részük díjazás nélkül, más részük ösztöndíjjal támogatva. Ez a komplex rendszer kizárja az olyan általános érvényű megállapítások alkalmazását, miszerint a tagságból fakadó, de munkakörben rögzített kötelezettségek elmulasztása fegyelmi és munkajogi következményeket is felvethet, és azt is, hogy az e körbe nem tartozók etikai jellegű és jogi felelőssége esetén a szankció a tagság elvesztésére korlátozódhat." Ehelyett csupán a tagság önkéntes mivolta és az annak ellátásáért nyújtott esetleges ellenszolgáltatás ténye vagy hiánya az, amelyhez a felelősség típusa és mértéke igazítható. Annak megállapításához azonban, hogy a testületi döntésben közreműködő egyén mennyiben felelős, magának a testületi döntésnek a vizsgálata szükséges, ennek azonban hiányoznak a jogszabály által intézményesített feltételei. Azt mindössze a szenátus működése vonatkozásában alakította ki a jogalkotó, amikor a fenntartó részére biztosított általános és széles körű ellenőrzési jogosítványokat a szenátusi döntéshozatalra is kiterjesztette, illetve amikor megteremtette a szenátus egyetlen döntése, a hallgatói önkormányzat alapszabályának jóváhagyását megtagadó határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét. Emellett, ha a hallgatók 3 Szamel Lajos: 1982, i.m. 1-2. 370 Kapa Mätyäs: i.m. 477-478. 371 Szamel Lajos: 1982, i.m. 13. *? Kapa Matyas: im. 477—478., Szamel Lajos: 1982, im. 15. * Szamel Lajos: 1986, im. 398., Szamel Lajos: 1982, i.m. 15-16.
