Page 262 [262]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 261
a hallgatói önkormányzati tisztségviselők testületi tagságból adódó felelőssége,
hiszen esetükben ugyan nem munkaköri kötelezettségről, de az alapszabályban
rögzített, érdekképviseletet megvalósító feladat ellátásáról van szó, amely a koráb¬
biakban kifejtettek szerint megalapozza a tisztségviselő hallgatói jogviszonyból
fakadó fegyelmi felelősségét. Ráadásul a szenátusba a hallgatók nem választják a
képviselőket, őket a hallgatói önkormányzat delegálja, azonban egyáltalán nem
egyértelmű, hogy az adott szenátusi tag részesül-e e tevékenységére tekintettel
juttatásban. Összegezve tehát a tagság felelősségét a felsőoktatásban jelentősen
érinti, hogy a delegált testületi tagok hivatali kötelességként vesznek-e részt e
munkában, a tagság önkéntes-e, ellenszolgáltatás nélküli-e. Amennyiben díjazás
nem jár érte, akkor elfogadhatatlan lenne, ha a vállalati testületek felelősségi szabá¬
lyait alkalmaznánk analóg módon. Éppen ezért a felelősség típusát és mértékét
célszerűbb a tagság önkéntességétől és az ellenszolgáltatás tényétől függővé tenni.
A testületi döntésben közreműködő tagok felelősségének vizsgálata során
is különbséget kell tennünk az ügydöntő és véleményező, tanácsadó testületek
között. Előbbiek esetében ugyanis a felelősség megoszlik a döntés előkészítéséért
és előterjesztéséért felelősséggel terhelt személy és a testület között, másrészt a
tagok is a döntésben való közreműködésük szerint lehetnek felelősek, így például a
kártérítési felelősség sem terjeszthető ki azokra, akik a döntés ellen szavaztak."
Ugyanakkor a tisztán kollegiális testületek (azaz csak véleményező, tanácsadó,
javaslattevő hatáskörrel bírók) tagjai esetében a kollektív felelősség az előbbiekben
kifejtettek mellett azért is eleve kizárt, mert a döntést nem ők, hanem az a személy
(testület) hozza, amely számára véleményt, tanácsot adnak." Árnyalja a képet, ha
a testület rendelkezik azzal a különleges szakértelemmel, amely a vezető számára
csak az általa adott vélemény formájában áll rendelkezésre. A felelősség azonban
ebben az esetben sem a döntésért, legfeljebb a vélemény, tanács kellő alaposságú
előkészítéséért és a vezető megfelelő döntési helyzetbe juttatásáért áll fenn. Az
viszont, hogy jogi felelősség tekintetében ez miként értékelhető, ugyancsak kétséges.
Tovább nehezedik a felelősség vizsgálata a vegyesen szakértő-laikus összetételű
testületek esetében."
A testület és az egyszemélyi vezető felelősségének viszonyát befolyásolja az is,
hogy a testületi és az egyszemélyi vezetés típusjegyeiben is elkülönül egymástól,
mivel az előbbi keretében a vezetett szervezet tagjai közvetlenül, vagy — mint
mellett másodlagosan megvalósított tevékenységével működtetett kvázi menedzsment nem
felel meg. (Barakonyi Käroly: 2004, i.m. 590-591.) A felvetés korántsem újkeletű, arra
Magyary Zoltán mär 1927-ben rämutatott (Magyary Zoltän: 2011, i.m. 50-51.
*48 Farrington, Dennis J. — Palfreyman, David: im. 192-193.
#9 Szamel Lajos: 1986, i.m. 407-409.
350 Szamel Lajos: 1986, i.m. 399.
*1 Szamel Lajos: 1986, im. 399-400.