Oldal 257 [257]
OCR
256 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN velük szemben állapítanak meg — elsősorban tájékoztatási — kötelezettséget (leszámítva a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyére vonatkozó tájékoztatást) a munkáltató terhére. "! Ebből következően javaslattételi vagy véleményezési, s döntési joguk minimális körben érvényesül, a közalkalmazotti, illetve üzemi tanács feladata a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése, ennek érdekében tájékoztatás kérése és az ok megjelölésével tárgyalás kezdeményezése. ?? Döntési joguk a munkáltatóval közös a jóléti célú pénzeszközök felhasználására korlátozódik, ?? véleményezési joguk pedig egyes, a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésekhez és szabályzatok tervezetéhez kötődik, ilyen például a munkáltató átszervezése, átalakítása, az új munkaszervezési módszer, valamint teljesítménykövetelmény bevezetése, módosítása, a munkarend meghatározása." A fentieken túl intézményi hatáskörben a legkülönbözőbb feladatokra és területekkel összefüggésben hoznak létre bizottságot, a teljesség igénye nélkül: nemzetközi, kulturális, sport, továbbképzési, a képzési tervvel összefüggő fek adatokat ellátó, minőségügyi elismeréseket, kitüntetéseket adományozó, arra javaslatot tevő testületeket. A felelősség vizsgálata szempontjából azonban valamennyi testület esetében közös, hogy még a döntési hatáskör esetén is nagyon nehezen állapítható meg konkrét felelősség. Egyes esetekben (tudományos tanács, munkahelyi állatjóléti bizottság) a törvény még csak hatáskört sem rendel a testülethez, ami kizárja a tagi felelősség általános leírását. A javaslattétel és a véleményezés esetén elég csak visszautalnunk a testületi döntéshozatal kapcsán már kifejtettekre. Ezekben az esetekben a tag felelőssége csak akkor merül fel, ha egyértelmű, hogy szakszerűtlen véleményét vagy rossz javaslatát saját hanyagsága, gondatlansága idézte elő, mellőzve a kellő felkészülést a testület eljárása előtt. Még nehezebb a munkahelyi érdekképviseleti testületek tájékoztatásra való jogosultságában megnyilvánuló hatáskör esetében megfogalmazni a felelősséget, inkább csak kérdésként merül fel: vajon mulaszt-e a testiilet, ha a munkáltató jogértő mulasztását (a tájékoztatási kötelezettség megszegését) nem észrevételezi? A legtöbb esetben a döntés vagy szubjektív szempontokon nyugszik (még akkor is, ha az eljárásban igyekeznek objektivizálni azt), így például kitüntetés adományozásakor, máskor pedig egy sematikus pályázati birälati (pont)rendszer szolgál alapul (vö. hallgatói szociális ügyek, közalkalmazotti, munkavállalói jóléti alap felhasználása), amely esetén a szándékos jogsértést nem számítva kizárólag 331 Mr. 232. § 332 Mt. 262. § 383 Mt. 263. § 534 Mt. 264. §, az intézkedéseket taxatíve a (2) bekezdés sorolja fel.
