Page 256 [256]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 255
szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint létrehozott bi
zottság vagy az intézményi szabályzat hallgatói követelményrendszere részében
megjelölt szervezet, utóbbi feladat tekintetében pedig az erre kijelölt bizottság
gyakorolja. A törvény végül hallgatók ügyeiben eljáró testületként definiálja
a fegyelmi bizottságot azzal, hogy tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói
önkormányzat delegálja. Összességében megállapítható, hogy a törvény alap¬
ján nehéz behatárolni, mely testületeket tekinti a jogalkotó hallgatói ügyekben
eljáróknak, s olyannak, amelyben a hallgatói képviselet biztosítandó.
Egyes testületek csak meghatározott tevékenységet végző intézményekben
működnek. Így ha a felsőoktatási intézmény pedagógusképzést lát el különböző
pedagógusképzési területeken, működnie kell a pedagógusképzés koordinációját
ellátó szervezeti egységnek vagy a szenátus által e célra létrehozott testületnek?"
A klinikai központot és egyetemi kórházat is működtető egészségügyi felsőokta¬
tási intézményekben az egészségügyi szolgáltatások egységes szakmai irányítását
ellátó EII-ről már volt szó. Azok az intézmények pedig, amelyek kutatási-kísérleti
célra szolgáló, diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott,
génbankként kezelt, a géntechnológiával módosított gerinces állatokat, valamint a
tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokat
tartanak, kötelesek munkahelyi állatjóléti bizottságot alakítani és működtetni.
A fentiekben ismertetett testületek közvetlenül vagy a legutóbbi esetet nézve
áttételesen a felsőoktatási intézmény oktatási-tudományos jellegéhez kapcsoló¬
dónak, abból fakadnak. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról sem, hogy
az egyetemek és főiskolák egyszersmind munkáltatók, amelyekre a Kjt. és az Mt.
rendelkezései hatályosak, így szervezetükben is — a szükséges törvényi feltételek
teljesülése esetén — kötelezően megjelennek az érdekképviseletet ellátó testületek.
Az egyikről maga a törvény rendelkezik, amikor előírja, hogy a felsőoktatási intéz¬
ményekben az intézményi szakszervezet és a munkáltató részvételével Intézményi
Érdekegyeztető Tanács működhet, illetve kötelezően működik, amennyiben azt
az intézményben működő reprezentatív szakszervezet kezdeményezi. ? Állami
felsőoktatási intézményekben a Kjt., nem állami intézményekben az Mt. rendel¬
kezései alapján közalkalmazotti tanács, illetve üzemi tanács működik, működésük
szabályai minimális eltérésekkel azonos, alapvetően az üzemi tanácsra megálla¬
pított rend hatályosul." E testületek legfőbb sajátossága, hogy a jogszabályok
35 TIR. 4. § (6) bek., 21. § (4) bek.
326 Nftv. 55. § (5) bek.
327 Vhr. 4. melléklet 1. e) pont.
328 Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bek. b) pont,
31. § (3) bek. d) pont.
329 Nftv. 38. § (2)—(3) bek.
30 Kjt, 14-19. §