OCR
250 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN döntés elmaradása okoz hátrányt, kizárólag a konzisztórium tehető felelőssé. Az más kérdés, hogy a konzisztórium a hatályos jogszabályok szerint sem testületként, sem a tagok személyében semmilyen felelősséggel sem rendelkezik. Az egyetértési jog a törvényben meghatározott esetekben kötelező aktus, mindössze két újonnan beiktatott kivétel ismert: egyrészt abban az esetben, ha a megismételt ülés napirendjén szereplő kérdések tekintetében a konzisztórium tizenöt napon belül összehívott megismételt ülése a jelenlévők létszámára tekintettel ismételten határozatképtelen, valamint akkor, amikor a konzisztórium létszáma olyan mértékben lecsökken, hogy a törvényben előírt határozatképesség nem biztosítható." A felsőoktatási intézmények túlnyomó részben az intézményi közösség választott képviselői alkotta azon testületeit — különösen a szenátust, a kari tanácsot -— tekintve azt mondhatjuk, hogy az egyes választott testületi tagok felelőssége lényegében az őket választó személyközösség irányában fennálló intézményi, intézményen belüli politikai felelősség. Másrészről pedig felelősség azért, hogy a rájuk bízott feladatot ellássák. Ezzel azonban újfent az egyéni felelősség oldalára kerülünk át. Ahhoz, hogy egyáltalán a felelősségmegállapítás szükségessége vizsgálható legyen, a testületi döntés nem megfelelő, hibás mivoltát kell kimutatni. Ennek áttekintését nehezíti, hogy a felsőoktatási intézmények testületei működésének közvetlen ellenőrzése átfogóan nem szabályozott, az egyetemen, főiskolán belül a belső működés rendjén alapul, ebből adódóan intézményenként eltérő is lehet. Az intézményen kívül pedig csupán két testület vonatkozásában jelenik meg törvényben rögzített módon: a szenátus mint legfőbb döntéshozó testület működésének ellenőrzése, részben a fenntartó általános és széles körű 307 ellenőrzési jogosítványai körében, "" részben pedig a szenátus egy döntése, illetve — ha a hallgatók jogorvoslati kérelmét testület bírálja el — a hallgatók ügyében másodfokon hozott döntések bírósági felülvizsgálata során." A jogalkotó az intézmények ellenőrzésére és felügyeletére működtetett komplex rendszerben!" az intézményi körön kívüli, de ahhoz legszorosabban kapcsolódó 306 Nftv. 13/C. § (3) bek. 307 Nftv. 73. $ (3)-(5) bek. 308 A sorból hiányzik a konzisztórium működésének ellenőrzése. Nem véletlenül: a jogalkotó e testületet gyakorlatilag kontroll és felelősség nélkül hagyta. Lásd ezzel kapcsolatban: Rónay Zoltán: 2016c, i.m. 298—315. 399 E rendszer összetettsége abból adódik, hogy az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik a felsőoktatás ágazati irányítása és ennek keretében az ágazati működés egyes szereplői (fenntartói jogokat gyakorlók, intézmények, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság) feletti törvényességi ellenőrzés, amely hatáskör gyakorlásában kezdeményezőként és közreműködőként az oktatási hivatal is bekapcsolódik. [Nftv. 60. § (4) bek., 64. § (1), (4) bek., 65—66. §, 68. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 71/A. § (1) bek.]. Az ágazatirányító miniszteri intézkedések közé tartozik az az általános eljárási hatáskör, amely alapján a miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyarország területén természetes személy, jogi személy