Seite 251 [251]
250 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
döntés elmaradása okoz hátrányt, kizárólag a konzisztórium tehető felelőssé.
Az más kérdés, hogy a konzisztórium a hatályos jogszabályok szerint sem testü¬
letként, sem a tagok személyében semmilyen felelősséggel sem rendelkezik. Az
egyetértési jog a törvényben meghatározott esetekben kötelező aktus, mindössze
két újonnan beiktatott kivétel ismert: egyrészt abban az esetben, ha a megismételt
ülés napirendjén szereplő kérdések tekintetében a konzisztórium tizenöt napon
belül összehívott megismételt ülése a jelenlévők létszámára tekintettel ismételten
határozatképtelen, valamint akkor, amikor a konzisztórium létszáma olyan mér¬
tékben lecsökken, hogy a törvényben előírt határozatképesség nem biztosítható."
A felsőoktatási intézmények túlnyomó részben az intézményi közösség válasz¬
tott képviselői alkotta azon testületeit — különösen a szenátust, a kari tanácsot
-— tekintve azt mondhatjuk, hogy az egyes választott testületi tagok felelőssége
lényegében az őket választó személyközösség irányában fennálló intézményi,
intézményen belüli politikai felelősség. Másrészről pedig felelősség azért, hogy
a rájuk bízott feladatot ellássák. Ezzel azonban újfent az egyéni felelősség olda¬
lára kerülünk át. Ahhoz, hogy egyáltalán a felelősségmegállapítás szükségessége
vizsgálható legyen, a testületi döntés nem megfelelő, hibás mivoltát kell kimu¬
tatni. Ennek áttekintését nehezíti, hogy a felsőoktatási intézmények testületei
működésének közvetlen ellenőrzése átfogóan nem szabályozott, az egyetemen,
főiskolán belül a belső működés rendjén alapul, ebből adódóan intézményenként
eltérő is lehet. Az intézményen kívül pedig csupán két testület vonatkozásában
jelenik meg törvényben rögzített módon: a szenátus mint legfőbb döntéshozó
testület működésének ellenőrzése, részben a fenntartó általános és széles körű
307
ellenőrzési jogosítványai körében, "" részben pedig a szenátus egy döntése, illetve
— ha a hallgatók jogorvoslati kérelmét testület bírálja el — a hallgatók ügyében
másodfokon hozott döntések bírósági felülvizsgálata során."
A jogalkotó az intézmények ellenőrzésére és felügyeletére működtetett komplex
rendszerben!" az intézményi körön kívüli, de ahhoz legszorosabban kapcsolódó
306 Nftv. 13/C. § (3) bek.
307 Nftv. 73. $ (3)-(5) bek.
308 A sorból hiányzik a konzisztórium működésének ellenőrzése. Nem véletlenül: a jogalkotó
e testületet gyakorlatilag kontroll és felelősség nélkül hagyta. Lásd ezzel kapcsolatban:
Rónay Zoltán: 2016c, i.m. 298—315.
399 E rendszer összetettsége abból adódik, hogy az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe
tartozik a felsőoktatás ágazati irányítása és ennek keretében az ágazati működés egyes
szereplői (fenntartói jogokat gyakorlók, intézmények, Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság) feletti törvényességi ellenőrzés, amely hatáskör gyakorlásában kezdeményezőként
és közreműködőként az oktatási hivatal is bekapcsolódik. [Nftv. 60. § (4) bek., 64. § (1), (4)
bek., 65—66. §, 68. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 71/A. § (1) bek.]. Az ágazatirányító
miniszteri intézkedések közé tartozik az az általános eljárási hatáskör, amely alapján a miniszter
törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyarország területén természetes személy, jogi személy