Oldal 236 [236]
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 235
gazdálkodása az alapfeladatok ellátását biztosítsa."! Ugyanakkor a szakmai fele¬
lősség része az is, hogy az intézmény hatékonyan, szabályszerűen és racionálisan
gazdálkodjon. E két, bizonyos mértékig ellentmondó követelmény teljesítését
sokáig nem támogatta a költségvetés és beszámolás ágazatspecifikus szabályozása,
lévén, hogy a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói
normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Finanszírozási r.1.) — bár a felsőoktatási intézmények
gazdálkodásának új alapokra helyezése a kormány prioritásai közé tartozott —
még az Ftv.2. hatálya alatt született, és csak 2016. december 2. napján lépett
hatályba a felsőoktatási intézmények alaptevékenységének finanszírozásáról szóló
389/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Finanszírozási r.2.), amely
alapján a költségvetési támogatást azonban első alkalommal a 2017/2018-as tanévre
vonatkozóan kellett megállapítani.?? Ez egyrészt jól példázza, hogy csak közel
öt évvel az Nftv. elfogadása után sikerült az új — és azóta már épp a gazdálkodás
tekintetében többször módosult — törvényhez igazodó szabályozást alkotni, más¬
részt azt is jelentettei, hogy hat és fél éven keresztül egy teljesen más szisztémán
alapuló finanszírozási elvrendszer volt hatályban." Következésképpen a törvény
és a rendelet egymással nem állt, mert nem is állhatott összhangban, a Kormány
lényegében vagy végrehajtási szabályok nélkül (azaz teljesen szabad kézzel), vagy
a törvényi rendelkezésekkel ellentétes rendszerben biztosította a felsőoktatás
finanszírozását. Ezt még bonyolította, hogy a jogszabály konkrét egyszemélyi
felelős vezetőt sem határozott meg, így a jogalkalmazó az Nftv.-vel együtt olvasva
tudta azonosítani a belső elosztás és tervezés eljárásrendjében felelős személyt. A
korábbi szabályozás hatálya alatt fokozta a kancellári felelősséget, hogy a rendelet
kimondta, hogy az abban részletezett jogcímek szerint megállapított költségvetési
támogatás összegével az intézmények a vonatkozó jogszabályok keretei között
önállóan rendelkeznek." Ahhoz pedig, hogy a részükre biztosított költségvetési
támogatás felhasználásáról belső szabályozással döntsenek, az ehhez szükséges
megfelelő tervezés és előkészítés nélkülözhetetlen volt. Ennek egyik eleme, hogy
azokat a mutatókat (a költségvetési évre vonatkozó, államilag támogatott hallgatói
létszám és a rendeletben foglalt egyéb mutatók), amelyek alapján a normatív támo¬
gatásra jogosulttá váltak, közölni kellett a fejezetet irányító szervvel, méghozzá oly
módon, hogy az azokra vonatkozó adatok megfeleltethetők legyenek a felsőoktatási
#1 Nftv. 13/A. § (2) bek. c) pont.
52 Finanszírozási r.2. 11. §
73 Keczer Gabriella: Variációk egy témára — az állami kontroll eszközei a felsőoktatásban,
in: Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban.
Tapasztalatok és várakozások, Budapest, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi
Felsőoktatási Kutatások Központja, 2016, 71.
58 Finanszírozási r.1. 9. § (1) bek.