Oldal 225 [225]
OCR
224 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN háromévi időtartamra beleerőltetését jelentette, egyúttal megnehezítve az azokra ráépülő mesterszakok kidolgozását, sok tekintetben az alapképzési tanterv megismétlésére kényszerülve." Mindazonáltal a rektor oktatási tevékenységgel összefüggő felelősségét korlátozza, hogy maga a tevékenység szinte mindig kari vagy még annál is kisebb (intézeti, tanszéki) szinten valósul meg. A rektor közvetlen beavatkozása két ponton lehetséges, de ott is csak elviekben. Egyrészt a munkáltatói jogkör gyakorlása útján részben módja lehet az oktatási tevékenység minősége személyi követelményei teljesülése felett őrködve az alkalmazásokba, szakfelelősi megbízatásba beavatkozni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a legtöbb esetben a rektor a munkáltatói jogok egészének vagy egy részének delegálásával?" él a hatáskörrátruházás lehetőségével, s ahol nem, a munkáltatói jogkör gyakorlása ott is lényegében formális, mivel az érdemi döntés a karon születik meg. A másik beavatkozási pontot a kiadmányozási jog gyakorlásában azonosíthatjuk, azonban a szakokkal, képzési programmal összefüggő döntések testületi (szenátusi) hatáskörbe tartoznak, "" így döntés esetén már nincs módja a rektornak annak végrehajtását megakadályozni, minőségi aggályait legfeljebb a szenátusi előterjesztés folyamatában tudja ismertetni. Így a rektornak a kari vezetőn keresztül van módja a követelményeket érvényesíteni, azonban a felelősség ismételten megoszlik, abban lényegében csak — az állami intézmények esetében eleve a kancellár alá tartozó — igazgatási felelősség mutatható ki, s korábban is alig volt található a ,szakmai és gazdálkodási szempontból is felelős, az érintett hallgatók számára teljes körű szolgáltatást biztosító programmenedzsment, " ennek lehetősége állami intézményekben a kettős vezetéssel gyakorlatilag megszűnt. Lényegében 20 Läsd ehhez Barakonyi Käroly: 2009a, i.m. 64. Az is igaz, hogy a kormänyzatnak a szakalapításoknál és normatív úton is lett volna eszköze ezt megakadályozni, de az idö sürget&senek kényszere alatt engedett a nyomásnak, így a valódi tartalom helyett — az egyes szakok felülvizsgálatáig — tartalmi értelemben formális volt a bolognai rendszer bevezetése. A már akkor sem bőséges anyagi források mellett pedig az egyetemek értelemszerűen nem merték azt a megoldást választani, hogy csak mester és doktori képzést indítanak. (Hrubos Ildikó: 2010, i.m. 20.) 206 Kiss György: 2005, i.m. 112. 207 Sziidi Janos: i.m. 433. 28 Drétos Gyérgy: im. 115-117. Drétos Gyérgy itt kifejti, hogy az oktatásért való felelősségnek magában kell foglalnia az adott feladat megvalósításához rendelt erőforrásokat (embereket, eszközöket, információt) és vezetői hatásköröket, amelyekkel arányosan meghatározható a felelősség: miként használta fel az erőforrásokat, milyen hatékonysággal, milyen minőségű szolgáltatás érdekében és milyen pénzügyi következményekkel. , A felelősségi és elszámolási egység koncepció tehát összekapcsolja az elvárt — mennyiségi és minőségi paraméterekkel egyaránt meghatározott — teljesítmény nyújtásához kapcsolódó szakmai felelősséget a munkavégzés pénzügyi céljainak teljesítéséhez kapcsolódó gazdasági felelősséggel." (Drótos György: i.m. 117.)
