Oldal 225 [225]
224 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
háromévi időtartamra beleerőltetését jelentette, egyúttal megnehezítve az azokra
ráépülő mesterszakok kidolgozását, sok tekintetben az alapképzési tanterv meg¬
ismétlésére kényszerülve."
Mindazonáltal a rektor oktatási tevékenységgel összefüggő felelősségét kor¬
látozza, hogy maga a tevékenység szinte mindig kari vagy még annál is kisebb
(intézeti, tanszéki) szinten valósul meg. A rektor közvetlen beavatkozása két
ponton lehetséges, de ott is csak elviekben. Egyrészt a munkáltatói jogkör gya¬
korlása útján részben módja lehet az oktatási tevékenység minősége személyi
követelményei teljesülése felett őrködve az alkalmazásokba, szakfelelősi megbí¬
zatásba beavatkozni. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a legtöbb esetben
a rektor a munkáltatói jogok egészének vagy egy részének delegálásával?" él a
hatáskörrátruházás lehetőségével, s ahol nem, a munkáltatói jogkör gyakorlása
ott is lényegében formális, mivel az érdemi döntés a karon születik meg. A másik
beavatkozási pontot a kiadmányozási jog gyakorlásában azonosíthatjuk, azon¬
ban a szakokkal, képzési programmal összefüggő döntések testületi (szenátusi)
hatáskörbe tartoznak, "" így döntés esetén már nincs módja a rektornak annak
végrehajtását megakadályozni, minőségi aggályait legfeljebb a szenátusi előter¬
jesztés folyamatában tudja ismertetni. Így a rektornak a kari vezetőn keresztül
van módja a követelményeket érvényesíteni, azonban a felelősség ismételten meg¬
oszlik, abban lényegében csak — az állami intézmények esetében eleve a kancellár
alá tartozó — igazgatási felelősség mutatható ki, s korábban is alig volt található
a ,szakmai és gazdálkodási szempontból is felelős, az érintett hallgatók számára
teljes körű szolgáltatást biztosító programmenedzsment, " ennek lehetősége
állami intézményekben a kettős vezetéssel gyakorlatilag megszűnt. Lényegében
20 Läsd ehhez Barakonyi Käroly: 2009a, i.m. 64. Az is igaz, hogy a kormänyzatnak a szakala¬
pításoknál és normatív úton is lett volna eszköze ezt megakadályozni, de az idö sürget&senek
kényszere alatt engedett a nyomásnak, így a valódi tartalom helyett — az egyes szakok
felülvizsgálatáig — tartalmi értelemben formális volt a bolognai rendszer bevezetése. A
már akkor sem bőséges anyagi források mellett pedig az egyetemek értelemszerűen nem
merték azt a megoldást választani, hogy csak mester és doktori képzést indítanak. (Hrubos
Ildikó: 2010, i.m. 20.)
206 Kiss György: 2005, i.m. 112.
207 Sziidi Janos: i.m. 433.
28 Drétos Gyérgy: im. 115-117. Drétos Gyérgy itt kifejti, hogy az oktatásért való felelősségnek
magában kell foglalnia az adott feladat megvalósításához rendelt erőforrásokat (embereket,
eszközöket, információt) és vezetői hatásköröket, amelyekkel arányosan meghatározható a
felelősség: miként használta fel az erőforrásokat, milyen hatékonysággal, milyen minőségű
szolgáltatás érdekében és milyen pénzügyi következményekkel. , A felelősségi és elszámolási
egység koncepció tehát összekapcsolja az elvárt — mennyiségi és minőségi paraméterekkel
egyaránt meghatározott — teljesítmény nyújtásához kapcsolódó szakmai felelősséget a
munkavégzés pénzügyi céljainak teljesítéséhez kapcsolódó gazdasági felelősséggel." (Drótos
György: i.m. 117.)