Oldal 207 [207]
OCR
206 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN nemzetközi szakirodalomban is folyamatosan vizsgált kérdéskör elemző bemutatásával rávilágítottam arra, hogy a felsőoktatási intézmények vezetésével járó felelősség megállapítását az alaptörvényi rendelkezések nem segítik, sőt bizonyos tekintetben az értelmezési nehézségekből fakadóan még nehezítik is azt. A felsőoktatási jogalkotás általában előszeretettel használ fogalmakat jogszabályi értelmezés nélkül, magától értetődően, a jogalkalmazók által bevett tartalommal. Nem csupán a felsőoktatási intézmények fogalma, vagy a vezetők kapcsán, a hallgatói jogviszony tekintetében is. Ezzel két jelentős probléma van. Egyrészt a jogalkalmazók számossága, jogi képzettségük eltérő színvonala vagy akár hiánya kétségessé teszi, vajon beszélhetünk-e egyáltalán jogalkalmazók közmegegyezéses értelmezésén, és ha igen, az vajon mennyire illeszkedik az adott jogviszony dogmatikájába. Ráadásul számos esetben szembesülünk azzal, hogy gyakran maga a jogalkotó is akár a korábban ismert, alkalmazott tartalomtól, akár a jogdogmatikai okszerűségtől idegen normatív környezetet hoz létre egy fogalom körül. Mindezt tetézve az egyébként is nagy gyakoriságú, megalapozott kritikával illetett jogalkotás"? következtében a felsőoktatási jogszabályi környezet állandó átalakulásban van, miközben a jogalkotó továbbra is adós a hatáskörök világos meghatározásával és egymástól való elhatárolásával. Sőt nem csupán a törvényi szabályozás hiányos és ellentmondó, de nagy számban tartalmaz végrehajtási rendeletre utaló szabályt, miközben ezzel párhuzamosan e rendeletek jelentős része hiányzik. Összességében ez olyan fogalmi és jogszabályi környezethez vezet, amelyben a vezető végeredményben nem lehet tisztában tényleges feladataival, nem ismerheti kötelezettségeit és a vele szemben megfogalmazott elvárásokat, mindez pedig még akkor is kétségessé tenné a felelősség megállapítását, ha legalább annak szabályai kidolgozottak lennének. Mindezek alapján bizton állíthatjuk, hogy a felsőoktatási intézmények vezetésével kapcsolatos fogalomkészlet egységes értelmezést kizáróan sokszínű mivolta, valamint a normatív környezet állapota (hiányos, ellentmondó és folyamatosan változó jellege) ellehetetleníti, de legalábbis jelentős mértékben megnehezíti a vezetői felelősség alapos és körültekintő vizsgálatát és az azon alapuló felelössegmegällapitäst. (A jogszabälyi kürnyezet és a felelésségmegällapitäs egymäshoz való viszonyáboz lásd az 5. ábrát.) 2 Szabö Imre: i.m. 423., G. Karäcsony Gergely: 2014c, i.m. 490-499., Kiss Läszlö: 2016b, i.m. 183.
