Oldal 201 [201]
OCR
200 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN a vezető felelőssége azonban azonos lett a vezetői megbízással nem rendelkező közalkalmazottakéval. A nem koherens szabályozást az Nftv. kiegészítése sem oldotta fel. Noha ismét bekerült a szabályozásba, hogy a magasabb vezető a vezetői tevékenységének keretében gondatlanul okozott károkért teljes mértékben felel, illetve hogy a magasabb vezető a vezetői tevékenység keretében szándékosan okozott kárért, illetve a nem vezetői tevékenysége keretében okozott kárért az általános felelősségi szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a nem vezetői tevékenység során okozott gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető tizenkét havi átlagkeresetéig terjedhet, ez csak annyit jelentett, hogy az Ftv.2. hatálya alatti állapotállt vissza. Ráadásul azis csak a közalkalmazottak esetében, mert az Mt.4. hatálya alatt dolgozók vonatkozásában az analógiát előíró, már ismertetett szabály hatálya a kárfelelősségi rendelkezésre már nem terjed ki. A hatályos rendelkezések szerint tehát újra egyenlőtlen a szabályozás. A nem állami intézmények minden vezetőjének felelőssége teljes, az állami intézmények magasabb vezetőinek — a nem vezetői munkakörben okozott gondatlan kárért való korlátozott felelősséggel kiegészülve — szintén teljes, a vezetőké az általános szabályok szerint részben korlátozott." A közalkalmazotti jogviszonyból származó kötelezettség megszegésével okozott kárt kell megtéríteni, ha a közalkalmazott nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, azonban a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a közalkalmazott négyhavi távolléti díjának összegét, kivéve a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetét, amikor a teljes kárt kell megtéríteni. Súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, különösen, ha a közalkalmazott a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabály — szándékosságnak nem minősülő — súlyos megsértésével, vagy az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy a kár olyan — jogszabályba ütköző — utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta." Minthogy az Nftv. a rektor és a kancellár számára biztosítja a hatáskör-átB" ez esetben az is kérdés, hogy az átruházott jogkörben ruházás lehetőségét, eljáró személy felelőssége miként alakul. Állami intézményben — minthogy a vezetői kört az Nftv. taxatív módon felsorolja — e személy az átruházás folytán nem, kizárólag vezetői, magasabb vezetői megbízás esetén minősülhet vezetőnek. Azonban álláspontom szerint a nem állami felsőoktatási intézmények esetében az átruházott hatáskör, ha munkaszerződésben történik az átruházás, és az egyéb törvényi feltételek is fennállnak, kimerítheti az Mt.4.-nek azon vezető állású 55 Mt.4. 179. § 56 Kjt. 81. § (1) bek. 57 Nftv. 13. § (3) bek.
