Seite 195 [195]
194 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN
hogy a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért a gazda¬
sági főigazgató, ennek hiányában a gazdasági igazgató volt felelős."" Ehhez képest
jelentős hatáskörszűkülés következett be 2014. szeptember 1. napjával, amikortól a
rektor felelőssége az intézmény alaptevékenységnek megfelelő működésre csökkent.
Bár kodifikációs szempontból helyes, hiszen a 2014. szeptember 1. napját követő
vezetésszerkezeti változásokkal való összhang érdekében szükséges, az intézményi
autonómia szempontjából végleges és szimbolikus a 2015. szeptember 1. napja utáni
módosítás, amely alapján a rektor mint első számú felelős vezető és képviselő mellett
— hatáskörébe tartozó feladatai tekintetében — a törvény a kancellárt is a felsőok¬
tatási intézmény vezetőjeként és képviselőjeként nevesíti. Különösen aggályos volt
ez a 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. napja közötti időszakban, amikor
az Nftv. egyrészt kimondta ugyan, hogy az állami felsőoktatási intézményben a
kancellár felelős a gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért (a nem
állami intézmények esetében e felelősség továbbra is a gazdasági vezetőt terhelte)"
de csupán a kancellár új, 13/A. §-ban meghatározott hatáskörének a contrario
értelmezésével lehetett a rektori felelősségi és hatáskört megállapítani. A módosí¬
tás 2015. szeptember 1. napjától világossá teszi a rektori feladat- és hatáskört. Ez
azonban, ahogy azt a szakmai felelősség tárgyaláskor kifejtettem, rendkívül szűkre
szabott, és az esetek egy részében szakmai felelősségi alapon nem is számonkérhető,
a jogi és különösen kártérítési felelősség megalapozása pedig szinte kizárt, lévén e
hatáskörök alapvetően reprezentatív jellegűek. Az Ftv.2.-ben szabályozott széles
körű, és szigorú felelősséggel terhelt rektori tisztség ezzel egy kiüresített felelősségű,
szimbolikus vezetői szereppé változott,"
Különösen szembetűnő ez, ha összevetjük a kancellár 2014. július 24. napja óta
kialakított — egy év elteltével (részben a konzisztórium bevezetésével összhang¬
ban) kisebb mértékben korrigált — hatásköreivel. Csak visszautalok arra, hogy a
működtetés magában foglalja a teljes alaptevékenységi kört, tehát az oktatást és
kutatást is, amely feladat szorosan összefügg az Alaptörvényben — még ha csak
szűkre szabottanis, de — jelenlévő autonómiakörrel. Ezzel ,,(a] kancellári rendszer
így óhatatlanul — de nem feltétlenül — sértheti az egyetemek tudományos autonó¬
miáját is. "6 Sőt a szakmai tevékenységhez leginkább szorosan — meggyőződésem
szerint elválaszthatatlanul — kapcsolódó működtetési funkcióelem, az oktatási
igazgatás kancellárhoz telepítése a szabályozás túlbiztosításaként is tekinthető. "7
Ezt a bizonytalanságot csak kis mértékben oldja, hogy a törvény taxatívan meg¬
105 Nftv. 13. § (4) bek.
104 Nftv. 2014. július 24. napjától hatályos 13. § (4) bek.
195 Kováts Gergely: 2016a, i.m. 94.
106 Bárány V. Fanny: 2015a i.m. 96—97.
107 Nagy Marianna: 2015, i.m. 220-221.