Oldal 190 [190]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 189 mellőző jogalkotás." Szomorúan tapasztalhatjuk, hogy napjainkra ezek a negatív típusjegyek ismét azonosíthatók. Elegendő csupán a legutóbbi időkben az Nftv. folyamatos, akár a mindennapi működést, akár stratégiai jelentőségű kérdéseket érintő módosításaira, a rendeleti jogalkotás túlsúlyát biztosító felhatalmazó rendelkezések mellett számos jogszabály megalkotásának elmulasztására, és az ezzel előálló szabályozatlanságra és jogbizonytalanságra gondolnunk, amely révén az állam mint ágazatirányító — az általa fenntartott intézmények esetében pedig mint fenntartó is — közvetlenül, nem jogszabályi eszközökkel is beavatkozási lehetőséget teremt önmaga számára. IV.1.2. A létre nem jött találkozás — az intézményi autonómia és a vezetői felelősség a felsőoktatási és a mögöttes munkajogi szabályozásban Talán szimbolikusnak is tekinthető, hogy a korábbi évtizedekkel szemben egy klasszikus humboldti modellű"" vezetési struktúrát meghatározó, az intézményeknek széles körű (még ha a helyi és területi pártszervek erős beleszólási jogával féloldalas) autonómiát biztosító Ot.-ben jelent meg a felsőoktatási intézmények vezetőinek felelőssége ágazati törvényben rögzített — már valamilyen tartalommal is bíró — jogintézményként." Ebből akár arra is lehetne következtetni, hogy a magyar szabályozás is felismerte azt az összefüggést, hogy az autonómia felelősséggel jár." Ha azonban akár a hazai felsőoktatási autonómia csúcsát jelentő Ftv.1.-et," akár az ahhoz képest az autonómia mind erőteljesebb visszafaragását jelentő Ftv.2.-t 76 Ficzere Lajos: A tudományos kutatás, felsőoktatás, és műszaki fejlesztés jogi szabályozásáról, Magyar Közigazgatás, 40. évfolyam, 1990/9, 796—798. 7 A humboldti egyetemi modellt a vezetők és a professzori testületek megosztott hatásköre jellemzi. Lásd: Polónyi István: 2011b, i.m. 111. "8 Polónyi István: 2011b, i.m. 111-113. A felelősség kapcsán szükséges utalni a már említett, a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek szervezetének szabályozása tárgyában kiadott 274/1950. (XI. 23.) MT rendeletre, amely az egyes vezetők mellé telepített ugyan felelősséget, de ezek nézetem szerint a totalitárius államban lényegében csak formálisan önálló hatáskörökre tekintettel nem minősülnek valódi vezetői felelősségi szabályoknak. ” Barakonyi Karoly: 2012, im. 232. 80 G. Karácsony Gergely mar az Ot.-t médosité 1990, évi XXIIL térvényt is a jelentés átalakulás első nagy állomásának tekinti, minthogy az liberalizálta az intézményalapítást, szűkítette a miniszteri irányítási jogkört, szélesre tárva egyúttal az intézmények szervezetalakítási autonómiáját, illetve intézményi hatáskörbe utalva — a rektorok és egyetemi tanárok kinevezésének jogát leszámítva — a személyi döntéseket is. Lásd: G. Karácsony Gergely: Állami szerepek a felsőoktatásban. A felsőoktatás területén érvényesülő állami hatáskörök jogi-igazgatási nézőpontú vizsgálata. Doktori értekezés, Győr, Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, 2014, 41. (2014b)
