Page 180 [180]
OCR
IV. AZ EGYETEMVEZETŐI FELELŐSSÉG DE LEGE LATA ÉS DE LEGE FERENDA 179 negyedik módosítását követően újra felerősödtek a nemzetközi kritikák, amelyekre adandó válasz megalapozása érdekében a külügyminiszter által felkért nemzetközi szakértők álláspontja szerint a felsőoktatási intézmények szervezeti rendjének meghatározására adott törvényalkotási felhatalmazás nemzetközi összehasonlításban sem tekinthető rendkívülinek. Arra is rámutattak, hogy a , nemzeti jog európai standardoknak való megfelelőségének végső tesztje, mint mindig, az elfogadott törvényi szabályozásoktól, azaz a gyakorlati végrehajtástól fog függeni." Más vélemény csupán lakonikusan leszögezi, hogy ,, [a] gazdálkodási jogkörök e szabályozása a kutatási és tanszabadság érvényesülését nem érinti. "? A külföldi szakértők is külön kiemelik, hogy a gazdálkodás tekintetében adott felhatalmazás a kormány számára csak a közszféra részeként a központi költségvetésben meghatározott támogatásokkal működő intézményekre terjed ki.? Ez a megállapítás álláspontom szerint azonban a magyar felsőoktatás működésének nem kellő ismeretéről tanúskodik, hiszen a nem állami intézmények is felhasználnak állami, azaz költségvetési forrásokat működésükhöz; ! ezért e szempont nem lehetne elhatároló jellegű. Ennek ellenére a szakértői vélemény — az oktatás és kutatás szabadságára gyakorolt hatásokat leszámítva — nem látja problémásnak e megoldást. A szakvélemény támogató alapiránya mellett is megfogalmaz két, a megvalósítást tekintve lényeges szempontot: az alaptörvényi felhatalmazás alapján az alapjogokat nem veszélyeztető törvényi szabályozás alkotható meg, és végrehajtás foganatosítható, illetve ezzel szoros összefüggésben sem a szabályozás, sem a végrehajtás nem járhat az oktatás és kutatás szabadságának korlátozásával." Ugyanis bár a szakirodalomban határozott az álláspont a tekintetben, hogy a gazdálkodási jogkörök a Delpérée, Francis — Delvolvé, Pierre — Smith, Eivind: Szakvélemény a Magyar Alkotmány negyedik módosításáról, in: Irócsányi László: Az alkotmányozás dilemmái, Budapest, HVG-ORAC Lap- és Kényvkiadé, 2014, 197-198. Lasd még ehhez (illetve az Alaptörvenyt inkäbb tämogat6 külföldi kritikäkhoz: Küpper, Herbert: Ungarns neues Grundgesetz von 2011 und seine Änderungen — Teil 1., Wirtschaft und Recht in Osteuropa, 22. evfolyam, 2013/12, 353-360. &s Küpper, Herbert: Ungarns neues Grundgesetz von 2011 und seine Änderungen — Teil 2., Wirtschaft und Recht in Osteuropa, 23. évfolyam, 2014/1, 8-13. Gáva Krisztián: Az Alaptörveny mödositäsai, Pro Publico Bono — Magyar Közigazgatás, 2014/2, 41. Delpérée, Francis — Delvolvé, Pierre — Smith, Eivind: i.m. 198. Lásd pl. államilag támogatott képzési helyek. Delpérée, Francis — Delvolvé, Pierre — Smith, Eivind: i.m. 198., Ezzel egybecsengően írta korábban Ulrike Ouapp, hogy akár az akkreditációs szabályokat is a tudomány szabadsága elvével összhangban kell megalkotni, azaz az állami irányítás és szabályozás kulcsproblémája, hogy e kötelezettségének az állam úgy tegyen eleget, hogy ezen alapjog ne sérüljön. Quapp, Ulrike: Akkreditierung: Ein Abgesang auf die Wissenschaftsfreiheit? Verfassungsmässigkeit der Akreditierung unter besonderer Betrachtung der rechtlichen Situation in Sachsen, Die Öffentliche Verwaltung, 64. évfolyam, 2011/2, 69-70.
