Seite 177 [177]
OCR
176 VEZETŐK, TESTÜLETEK, FELELŐSSÉG A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN heli. Nem csupán az ún. akadémiai típusú vezetést, hiszen — és itt jutunk el az autonómia csaknem teljes felszámolásához — a tudományos kutatás és a tanítás szabadsága nem tud kiteljesedni, ha azt aműködtetés indokolatlanul és szabályozott keretek nélkül akadályozza vagy ellehetetleníti. A nemzetközi szakirodalomban ismert olyan vélemény is, miszerint a tudomány szabadsága egyben szervezeti keret, amelyben az érintettetek, azaz a tudósok az egyetemen belül önmagukat koordinálják, ezért ebbe a rendszerbe semmiféle állami, kormányzati eszköz nem kerülhet bele." Mindazonáltal az állami és az intézményi kormányzás között egyértelmű és szoros kapcsolat áll fenn, amelyek világosan el sem választhatók." A kormányzat által a működtetésért és eminensen a pénzügyekért felelős kancellár jogintézménye a hatályos normatív közegben azonban épp az előzőekben írt negatív következmények kiváltására alkalmas. Emellett pedig kifejezetten a kancellári kör felelősségét alapozza meg az Alaptörvény szervezeti rendre és különösen a gazdálkodás rendjére és annak ellenőrzésére felhatalmazó rendelkezése, amelynek címzettje akormány. Nem véletlen, hogy a szakirodalom — még az alkotmányozási folyamat során — hivatkozott arra, hogy egy korszerű alkotmánnyal szemben jogos elvárás, hogy kitérjen az oktatás és a tudományos kutatás költségvetési hátterének biztosítására, akár a nemzeti jövedelem oktatásra és tudományos kutatásra fordítandó hányadának meghatározásával." Az oktatásra vonatkozó, az Alkotmányban és az Alaptörvényben egyaránt lefektetett alapjog részben önmagában is érvényesül, s magában hordozza azt az államot terhelő kötelezettséget, amely az oktatáshoz való hozzáférés lehetőségének biztosításában áll," s amelynek eszközei a felsőoktatás területén az egyetemek és főiskolák. Ezen alapjog szorosan összefügg a tanítás — középkori egyetemalapítási hagyományokban gyökerező — szabadságával, amely az egyházzal, majd az állammal szembeni védettséget jelentett a tudomány művelése során. Az ällami szerepvällalás az intézmények finanszírozásában, az intézményrendszer működtetésében új 7 Uerpmann, Robert: Rechtsfragen von Vereinbarungen zwischen Universität und Staat, Juristenzeitung, 54. evfolyam, 1999/12, 645. 15 Robert Uerpmann ezért az állam és az egyetemek együttműködéséből adódó problémák egyik lehetséges megoldásának az egyenrangú magánjogi felek közötti szerződéses viszony kialakítását tartja. Uerpmann, Robert: i.m. 647—649. Hamza Gábor: Észrevételek a készülő alkotmányboz, Magyar Tudomány, 172. évfolyam, 2011/1, 4. Az Alkotmánybíróság az 1310/D/1990. AB határozatában levezette, hogy az állam a művelődéshez való jogot a felsőoktatás területén az egyes általa fenntartott oktatási 19 20 intézményekbe való bejutás lehetőségének biztosításával, pozitív módon valósíthatja meg. Ugyanitt az Alkotmánybíróság azt is levezette, hogy az államnak a felsőoktatással kapcsolatos alkotmányos feladata a tanuláshoz való jog objektív, személyi és tárgyi előfeltételeinek megteremtése, fejlesztése és biztosítása — értelemszerűen az ehhez szükséges időtartam alatt és a rendelkezésre álló anyagi források függvényében. (ABH 1995, 579., 585—586.)
